Áldás, vagy átok a közösségi finanszírozás a magyar startupok fejlődésében?

Hajas, Gergely (2016) Áldás, vagy átok a közösségi finanszírozás a magyar startupok fejlődésében? BA/BSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Kisvállalkozás-fejlesztési Központ.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Abstract

Dolgozatomban a startupok és a közösségi finanszírozás kapcsolatát vizsgáltam. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy léteznek-e olyan egyértelműen azonosítható tényezők, amelyek meghatározónak tekinthetők egy közösségi finanszírozásban gondolkozó vállalkozás számára Magyarországon, amennyiben a forrásbevonással járó közöségi finanszírozási projektet követően szeretnék sikeresen piacra vinni terméküket és magát a startup projektet is ez által. A téma vizsgálata során azt a kérdéskört is elemeztem, hogy a forrásbevonás önmagában elegendő lehet-e a sikeres piacra vitelhez, vagy szükség van további tényezőkre is ahhoz, hogy a projekt végül elérje elképzelését. A dolgozat felépítését tekintve a startupokhoz kapcsolódó elmélet ismertetésével kezdődik. Elsőként bemutattam magának a startupnak a fogalmát, melyhez a korábban írt TDK dolgozatunkban létrehozott fogalmat alkalmaztam, ezt követően ismertettem a startup ökoszisztéma szerepét Magyarországon, valamint a sajátos finanszírozási igényüket a növekedésük folyamán. Az ökoszisztéma szerepe, a növekedés, illetve a sajátos finanszírozási igény együttesen elvezetett a közösségi finanszírozás témaköréhez. A közösségi finanszírozás elméletén belül első lépésként bemutattam a közösségi finanszírozás kialakulásának történetét, az üzleti életben való megjelenését, illetve a jelenlegi helyzetét. Ezen belül részletesen ismertettem a napjainkban elérhető összes előforduló típust, illetve szemléltetés képpen bemutattam egy-egy oldalt a különböző típusok működésére. Végezetül pedig minél több féle aspektuson keresztül alátámasztottam a külső finanszírozás ezen módjának jelentőségét és egy kitekintést nyújtottam a jövőjével kapcsolatban. A kérdésem vizsgálatához létrehoztam több szerző elméleteinek összeválogatásával egy komplex szempontrendszert, mely a startupok sikeréhez vezethet. A sikerhez vezető tényezők között helyett kapott az ötlet, a vezető, a csapat, a megvalósítás módja, a tőke, az üzleti terv elkészítése, a marketing stratégia, a növekedés menedzselése, valamint a válságra való reagálás. A dolgozathoz szükséges elméletek ismertetése után bemutattam nyolc olyan Magyarországhoz köthető projektet, melyek közösségi finanszírozás útján bizonyos mértékű forráshoz jutottak. A kiválasztott nyolc projekthez egy korábban létrehozott adatbázisból jutottam, melyet még korábban, a TDK dolgozatunkhoz hoztunk létre. A bemutatott projektek majdnem egészben lefedik a Magyarországhoz köthető és közösségi forráshoz jutó projektek számát. A bemutatott példák jól alátámasztották azt, hogy elegendő lehet a közösségi finanszírozáson keresztül bevont forrás, ha a termék, melyet piacra kívánnak vinni nem igényel jelentősebb gyártási költségeket illetve technikákat. Komplexebb és összetett termékek esetében kijelenthető, hogy a példák egyikében sem bizonyult elegendőnek kizárólag a közösségi finanszírozáson keresztül rendelkezésre bocsátott összeg. Dolgozatomban a korábban meghatározott kilenc sikertényező alapján vizsgáltam az egyes projekteket, hogy minél pontosabban be tudjam határolni azokat az aspektusokat, melyek kiemelt figyelmet érdemelnek a Magyarországi startupok növekedése folyamán, amennyiben közösségi finanszírozáson keresztül kívánnak forráshoz jutni. Az elemzés során a korábban ismertetett kilenc startupok sikeréhez vezető szempontból kizártam az üzleti terv elkészítését, ugyanis önmagában, hogy elkészítették a dokumentumot még nem hordoz elég információt a dokumentum minőségéről. A kérdésem megválaszolásához leginkább a támogatást elnyerő, de később elbukó projekteken, illetve a már termelés alatt álló projekteken keresztül jutottam. Az elbukó projekt esetében egyértelműen azonosíthatóak voltak sikerkritériumok, melyek a későbbi bukást eredményezték. Az elemzett példák alapján három olyan sikertényező volt, amire visszavezethető a bukás Magyarországon, mégpedig a csapatra, a megvalósítás módjára, ahol a példák alapján a pénzfelhasználás módja a legkritikusabb tevékenység, illetve a növekedés menedzselése, azaz a rossz növekedési stratégia megválasztására. A sikeresen piacot találó projektek esetében pedig szintén jól azonosítható volt mind a nyolc sikertényező, melyeknek eleget tudtak tenni. Végezetül meghatároztam egy kifejezetten a közösségi finanszírozásra koncentráló szempontot, a csúszásmentes teljesítést, amely azért fontos a projektek esetében, mert ha nem tudják az előre meghatározott időpontban szállítani a termékeket, akkor valamilyen problémába futottak, amely a Codie példáját látva akár végzetes is lehet a projekt számára.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Finance
Management, business policy
ID Code:9244
Specialisation:Gazdálkodási és menedzsment szak
Deposited On:18 Apr 2017 09:34
Last Modified:18 Apr 2017 09:34

Repository Staff Only: item control page