A magyarországi alap- és vagyonkezelési piac jelene és jövőbeli kilátásai

Fischer, Bálint Dániel (2014) A magyarországi alap- és vagyonkezelési piac jelene és jövőbeli kilátásai. MA/MSc szakdolgozat, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék.

[img]
Előnézet
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Szabadon elérhető változat: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Fischer_Balint_Daniel.pdf

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy a magyarországi tőkepiac egyik legdinamikusabban növekvő iparágára, a hazai vagyon- és alapkezelési piacra hogyan hatott a válság és milyen jövőbeli kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe a szektor a következő időszakban. A kérdésfelvetés egyrészt releváns, mivel az átlagos lakossági ügyfelek szemében a pénzügyi piacok kevésbé ismert részterületéről van szó annak ellenére, hogy meghatározó méretű iparágról beszélünk. A magyarországi vagyonkezelésben álló vagyon összesített nettó eszközértéke megközelíti a 8 100 milliárd forintot, míg ugyanez világszinten 70 billió USD, hozzávetőlegesen az USA éves GDP-jének ötszöröse. Emellett a szektor szakmai szemmel is kiemelt figyelmet érdemel, mivel fontos kapocsként szolgál a vállalati pénzügyek és a pénzügyi befektetések világa között. A vállalatok számára a kollektív befektetési formák a finanszírozási források egyik fontos alapköve, míg ugyanez befektetői oldalról az egyik legtipikusabb megtakarítási formának tekinthető mind intézményi, mind lakossági ügyfelek számára. Az iparág relevanciája mellett a témaválasztásnak aktualitást ad a nemzetközi és hazai keretrendszer elmúlt években tapasztalt jelentős megváltozása is. E faktorok közül kiemelendő a gazdasági szereplők jövedelmi pozíciójának jelentős romlása a válságot követően, valamint a hozamkörnyezet folyamatos csökkenése az elmúlt időszakban. Továbbá fontos szerepe van az egyre erősödő európai jogharmonizációnak a pénzügyi piacokon, illetve a hazai magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításának valamint a szektorális különadók bevezetésének. A dolgozat során a vagyon- és alapkezelési piac fogalomrendszerének, működésének, szereplőinek és folyamatainak részletes bemutatását követően az a célom, hogy átfogó képet adjak az iparágat 2008 óta meghatározó legfontosabb tényezőkről és azok hatásairól. A dolgozat fő értéke abban rejlik, hogy mélyinterjúkra, számos iparági megbeszélésen és konferencián elhangzott gondolatra, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének előrejelzésire és iparági statisztikáira, valamint több mint hároméves személyes szektorbeli munkatapasztalatomra építve, prognózist ad az iparág várható pályájáról és meghatározó tendenciáiról a következő 5-6 évre vonatkozóan. A 2008-as válság magyarországi begyűrűzése alapjaiban alakította át a gazdasági szereplők megtakarítási, fogyasztási és beruházási hajlandóságát, aminek hatása a hazai alap- és vagyonkezelési piacon is közvetlenül jelentkezett. A háztartások romló gazdasági pozíciójuk kompenzálásaként elkezdték felélni megtakarításaikat, így ebben az időszakban jelentős vagyon áramlott ki a befektetési alapokból is. Emellett 2008 és 2012 között a szektort erőteljesen sújtották rendkívüli kormányzati intézkedések, kiemelten a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása és a szektorális különadók bevezetése, továbbá az egyre szigorodó európai szabályozás, amit a magyar jogrendszer is fokozatosan átvett ebben az időszakban. A szektorban megfigyelhető negatív tendencia 2012-ben fordult meg, ettől kezdve az iparág dinamikus növekedésnek indult, a befektetési alapokban kezelt vagyon bő két év leforgása alatt 2 500 milliárd forinttal gyarapodott, így közel kétszeresére nőtt. Ezt a dinamikus növekedést 2012-ben nagyrészt a háztartások pénzügyi helyzetének fokozatos javulása és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom fokozatos visszatérés magyarázta. 2013-tól elsősorban a csökkenő hozamkörnyezet segítette a szegmens dinamikus növekedését. Fokozatosan elkezdtek az alacsony hozamú és kockázatú bankbetétekből a kockázatosabb és magasabb hozamelvárású értékpapírokba – így befektetési alapokba – áramlani a lakossági megtakarítások. Ennek hatására 2014 végére Magyarországon először az értékpapír típusú lakossági megtakarítások meghaladták a háztartások bankbetéteinek összesített állományát. Várhatóan a következő évek folyamán a vagyon- és alapkezelési szektor elmúlt két évben tapasztalt dinamikus növekedése jelentősen lassulni fog. A megtakarítások összértéke 2013 óta jelentősen nem változott, a lakossági bankbetét-értékpapír arány pedig már jelenleg is nagyon magas, így itt sem várható további eltolódás. Ezzel szemben jelentős veszélyt jelent a szektor számára egy esetleges kamatemelési periódus kezdete vagy a hitelezés fellendülésével párhuzamosan a bankok likviditásigényének növekedése. Ezek a faktorok újra felértékelnék a bankbetéteket az értékpapírokkal szemben és a 2012-2014 közötti megtakarítási szerkezet változás akár hasonló tempóban tudna visszaállni a 2012 előtti szintre. Emellett okkal feltételezhető, hogy a speciális, egyedi tudásra épülő befektetési termékek a következő évek folyamán még inkább felértékelődnek. Azok a szereplők jelentős versenyelőnyhöz jutnak, amelyek jelentős befektetett munka, idő és tőke árán ki tudnak alakítani nehezen másolható befektetési kompetenciákat, például abszolút hozamú vagy ingatlanba fektető termékek esetén. Emellett a következő években is meghatározó faktor lesz az értékesítési hálózat hatékony működése. Azok a csatornák tudnak majd sikerrel értékesíteni befektetési termékeket a jövőben, amelyek megfelelően szegmentálják és edukálják ügyfélkörüket és ezáltal egyre személyre szabottabb szolgáltatást tudnak nyújtani a befektetők számára.

Tétel típus:MA/MSc szakdolgozat
Témakör:Pénzügy
Azonosító kód:8231
Képzés/szak:Pénzügy szak
Feltöltő: Beáta Vasvár
Elhelyezés dátuma:19 Jún 2015 09:55
Utolsó változtatás:02 Júl 2016 21:21

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap