Nyugdíjrendszerek és a gazdaság : Az összefüggések közgazdasági és statisztikai elemzése

Váradi, Balázs (2011) Nyugdíjrendszerek és a gazdaság : Az összefüggések közgazdasági és statisztikai elemzése. BA/BSc thesis, BCE Közgazdaságtudományi Kar, Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
790kB

Free and unrestricted access: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Varadi_Balazs.pdf

Abstract

Szakdolgozatom témája a különböző típusú nyugdíjrendszerek bemutatása, illetve makrogazdasági és statisztikai jellegű elemzése. Célom elsősorban az, hogy felvázoljam és összefoglaljam – a teljesség igénye nélkül – a napjainkban legtöbb országban elterjedt, különböző nyugdíjparadigmák főbb jellemzőit, illetve az alkalmazott nyugdíjsémákat. Fontosnak tartom továbbá, hogy kitérjek e nyugdíjrendszerek jelenlegi és jövőbeni problémáira is, melyek mielőbbi megoldást igényelnek. Az országok túlnyomó többségében ugyanis hosszú távon fenntarthatatlanok e sémák, amennyiben figyelembe vesszük a jövő generációi nyugdíjellátásának méltányos biztosítottságát. Több okot is meg lehet említeni ezzel kapcsolatban: ide sorolhatóak például a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása, valamint az alacsony foglalkoztatottsági ráta. Lényeges kérdésként kezelem továbbá annak vizsgálatát, hogy vajon a tőkésített nyugdíjrendszerek mennyiben jelenthetnek megoldást a jelenlegi problémákra. A dolgozat tárgyalásának első részében részletesebben is kitérek azon problémák és kedvezőtlen folyamatok bemutatására, melyek miatt számos ország esetében elodázhatatlan a nyugdíjrendszerek újragondolása és átalakítása. Ezek után bemutatom az úgynevezett nyugdíjparadigma-rendszertant, melynek elkészítésére több lehetőség is rendelkezésre áll. Az egyik a Világbank által képzett, különböző pillérek szerint történő csoportosítás, mely esetében jól érthető az egyes pillérek funkciója (első pillér az állami biztosítás, második pillér a kötelező magánbiztosítás, harmadik pillér az önkéntes magánbiztosítás, a negyedik pillér pedig az időskori kiegészítő foglalkoztatás), azonban nem kellőképpen definiált az egyes elemek pontos tartalma. Emiatt olyan rendszerezést mutatok be, melynek más a felépítése, így nem osztályozható egyértelműen a pillérek szerinti kategóriákkal. Ez, egy az OECD által készített csoportosítás, melyhez szorosan kapcsolódik a magyar Nyugdíj és Időskor Kerekasztal munkaanyaga is. A következő részben megvizsgálom az úgynevezett NDC-rendszer (névleges egyéni számlás rendszer) felépítését és működését. Úgy gondolom ugyanis, hogy e rendszer bevezetése részben megoldást jelenthet bizonyos problémák kiküszöbölése szempontjából, megfelelő alapot teremtve, és alkalmas kiindulópontként szolgálva egy jól definiált, hosszú távon is működőképes nyugdíjrendszer kialakításához. Ezek után megvizsgálok két, a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos hipotézist, feltevést. Egyik, az úgynevezett vagyonzsugorodási hipotézis, melynek lényege, hogy a népesség öregedése a 2 hosszú távú reálgazdasági hatásokon túl, a tőkepiacok hosszú távú folyamataira is hatással van. Elképzelhető, hogy a fejlett piacok alacsony szintű reálkamatai tartósan emelkedő pályára kerülnek e hipotézis alapján, melynek így jelentősek lehetnek nyugdíjrendszerbeli következményei. A másik, elemzést igénylő kérdés, hogy vajon milyen kapcsolat van a tőkésítettség mértéke és a gazdasági növekedés között. Vajon, ha növekszik a tőkésítettség, akkor azzal együtt párhuzamosan növekszik a megtakarítások mértéke is? Amennyiben igen, milyen hatással lehet ez a befektetésekre? Többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ, látható ugyanis, hogy ezek alapján a nyugdíjrendszerek típusa, tőkésítettségük mértéke is befolyással lehet az adott ország gazdaságának növekedésére. A kérdéskört statisztikai, ökonometriai elemzésekkel is vizsgálom, az esetleges releváns kapcsolatok felderítése céljából. Ezen elemzéseket egy statisztikai programcsomag (PASW Statistics 18) segítségével végzem, melynek során nagy hangsúlyt fektetek a fent említett két hipotézis vizsgálatához szükséges mutatók, változók közötti lehetséges kapcsolatok felderítésére. E célból elvégzek kereszttábla-elemzéseket, klaszterelemzéseket, illetve többváltozós regressziót számítok a gyűjtött adatok alapján. Bemutatok továbbá egy makroökonómiai modellt, mely szintén a már említett hipotézisek egyikéhez kapcsolódik, nevezetesen, hogy milyen kapcsolat áll fenn a megtakarítások mértéke és a gazdasági növekedés között. Ennek leírása azonban (a dolgozat terjedelmi korlátai miatt) csak a függelékben kap helyet. A modell alapján azonban előrevetítve elmondható: nem biztos, hogy a nagyobb mértékű megtakarítások nagyobb növekedést eredményeznek.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Mathematics. Econometrics
Social welfare, insurance, health care
ID Code:8010
Specialisation:Gazdaságelemzés szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:04 Jun 2015 11:30
Last Modified:02 Jul 2016 21:19

Repository Staff Only: item control page