A zöld beszerzés és a környezetileg fenntartható disztribúció gyakorlata a hazai vállalatoknál

Mikus, Viktória (2014) A zöld beszerzés és a környezetileg fenntartható disztribúció gyakorlata a hazai vállalatoknál. MA/MSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és ellátási lánc menedzsment Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Abstract

Szakdolgozatom központi témája a fenntarthatóság, azon belül is a környezetileg fenntartható beszerzés és disztribúció vizsgálata a hazai vállalatok gyakorlatának tekintetében. Úgy gondolom, a kérdéskör vizsgálata kifejezetten aktuális, hiszen a fenntarthatósági szempontok vállalati működésbe való beépítése elengedhetetlenné vált a 21. századi globális környezetben. Dolgozatomban különös tekintettel az ellátási lánc, azon belül pedig a disztribúció és a beszerzés folyamataira kívántam helyezni a hangsúlyt, elsősorban a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Célom annak felmérése volt, hogy a hazai vállalati gyakorlatban a környezeti fenntarthatóság mennyire fontos szempont az előbb említett két terület tekintetében. Fontosnak tartom megvizsgálni, mennyire tudnak a cégek azonosulni (elsősorban tehát a beszerzés és disztribúció területén), illetve mennyire tudják kezelni azokat a környezeti szempontokat, amellyel a 21. századi globális világban a vállalatoknak szembe kell nézniük. A szakirodalmi felvezetés után rátértem a kutatási téma hazai vállalati gyakorlatban való megjelenésének vizsgálatára. Primer kutatásom során online kérdőívek kiküldésén keresztül elemeztem a magyarországi cégek ellátási láncainak – kiemelten a beszerzési és disztribúciós tevékenységrendszernek – a fenntarthatósági szempontból való működését. A kérdőívek kiküldésének kiemelt célja tehát annak felmérése volt, hogy a hazai vállalati gyakorlatban a környezeti fenntarthatóság mennyire fontos szempont a beszerzés, illetve a disztribúció tekintetében. Ennek során megvizsgáltam, a vállalatok rendelkeznek-e a beszerzés, illetve a disztribúció területén környezetvédelmi célkitűzésekkel és programokkal, és ha igen, milyen milyen okok terelik őket ilyen irányba. Továbbá kitértem arra is, melyek lehetnek a környezeti szempontból fenntarthatóbb működés elérésének főbb eszközei, mérik-e a beszerzés, illetve a disztribúció hatását a környezetre. A kérdőív kiküldése során sajnos alacsony válaszadási hajlandósággal kellett szembesülnöm, 17, illetve 19 elemű minták álltak rendelkezésemre a hazai gyakorlat feltérképezésére. Ezek elsősorban kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó, kis- és középvállalatok képviselői voltak, amelyek többségében magyar tulajdonú vállalkozások A felmérés alapján az derült ki, hogy a megkérdezett cégek esetén a környezetvédelemmel kapcsolatos szempontok közül a vállalati felsővezetés elsősorban a megtakarítással is járó környezeti fejlesztéseket támogatja. Fontosnak tartottam feltárni, melyek azok a fő szempontok, amelyek indokolják, illetve melyek azok, amelyek a leginkább akadályozzák a fenntarthatósági szempontok beépítését a beszerzési és disztribúciós folyamatokba. A válaszadók úgy vélekedtek, hogy elsősorban a pénzügyi elvárásoknak, illetve a költségcéloknak való megfelelés motiválja a cégeket abban, hogy környezeti szempontokat is figyelembe vegyenek egy adott beszerzés esetében. Elmondható volt az is, hogy a disztribúció esetében sokkal inkább megjelent a belső motiváció a fenntarthatóság folyamatokba való beépítésére (a beszerzés esetén inkább jellemző volt a külső elvárásoknak való megfelelés, mint fő motivációs tényező). Természetesen e területen is megjelentek olyan szempontok is, amelyek a vállalatokat képviselő szakemberek véleménye szerint akadályozzák a fenntarthatóság megvalósítását a disztribúció során. A kapott válaszok azt mutatták, hogy hogy legkevésbé sem a motiváció hiánya áll a fenntarthatósági szempontok beszerzési és disztribúciós döntésekbe való bevonásába. Beszerzés esetében sokkal inkább a korlátozott anyagi, technológiai lehetőségek, illetve a környezettudatossággal kapcsolatos ismerethiány jelent meg, mint hátráltató tényező. A disztribúciós terület esetében leginkább a költséges megvalósítás (vagyis a finanszírozási források hiánya), az éles versenyhelyzet, valamint a megvalósítással járó termékdrágulás hátráltatják leginkább a fenntarthatóság megvalósítását. Ezen eredmény kapcsán azonban fontosnak tartom hangsúlyozni a kis- és középvállalatok nagyarányú jelenlétét a mintában – a fentebb említett hátráltató tényezők sokkal inkább jellemzőek erre a szektorra, mint a nagyvállalatok, multinacionáliscégek esetében. Az eredmények alapján úgy gondolom, hogy bizonyos mértékben megjelenik a cégek részéről a beszerzésben és a disztribúcióban a környezeti fenntarthatóság megvalósítására törekvő motiváció (disztribúciós területen ez sokkal erőteljesebben jelent meg). Hangsúlyozandó azonban, hogy a korlátolt anyagi lehetőségek, valamint a környezettudatossággal kapcsolatos ismerethiány miatt a vállalatok nem feltétlenül érdekeltek abban, hogy kilépjenek a motivációs tényezők első két csoportjából (a negatív hatások elkerülésére, valamint az elvárásoknak való megfelelés kategóriáiból. Nem érdekük átlépni abba a pozícióba, amelynek során a vállalat már saját akaratából kívánja szem előtt tartani a környezeti fenntarthatóság biztosítását, beépíteni működésébe a fenntarthatósági szempontokat, és azon keresztül előnyre szert tenni a piacon. A fenntarthatósági szempontok vállalati folyamatokba való építésének tekintetében a személyes véleményem az (a kutatás során kapott eredmények is ezt támasztják alá), hogy bár nem feltétlenül jelentkeznek azonnal kiemelkedő eredmények a fenntarthatósági szempontok folyamatokba való beépítésének során, azonban mindenképpen érdemes (mondhatni szükséges) az ez irányú lépések megvalósítása a vállalatok részéről. Azt gondolom, az elkövetkező évek, évtizedek kiemelkedő feladata kellene, hogy legyen e környezeti fenntarthatósági szempontok vállalati működésen belüli fokozott érvényesítése. Ennek oka, hogy a mai, rohamosan fejlődő világban, ahol földrészeken átívelő folyamatok zajlanak minimális átfutási időn belül, a vállalatoknak mindenképpen részt kell vállalniuk abban, hogy emellett valóban meg tudjon valósulni a „fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett [tényleg] nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”1Ezen túlmenően pedig a vállalat belső folyamatainak szempontjából is releváns lehet, hiszen biztosíthatja a hatékony és eredményes, ezáltal a hosszú távú versenyképes működést.

Item Type:MA/MSc thesis
Subjects:Logistics, production management
Management, business policy
Economic development, sustainable development
ID Code:7516
Specialisation:Logisztikai menedzsment szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:16 Oct 2014 12:19
Last Modified:02 Jul 2016 21:14

Repository Staff Only: item control page