Az eurázsiai gázellátó hálózat elemzése kooperatív játékelméleti módszerekkel

Absztrakt (kivonat)

A földgáz egyre meghatározóbb energiahordozóvá válik Európában, így fontos, hogy új csővezetékekkel tovább növeljék Európa ellátásbiztonságát. Azonban a különböző gázvezetékeknek különböző értéke van az egyes országok számára. Az egyre erősödő versenyben szükséges, hogy a szereplők minél több információhoz jussanak a hálózatban betöltött szerepük mértékéről. Ez azért fontos, mert ezáltal ki tudják számolni, hogy egy adott gázvezeték megépítése mennyire befolyásolja az alkupozíciójukat vagy más néven hatalmi indexüket. Erre ad egy lehetséges módszert a kooperatív játékelmélet. A gázhálózat játékelméleti módszerekkel való elemzése során az országokat ellátjuk hatalmi indexekkel, melynek nagysága függ az alkupozíciójuktól, a gázvezetékek mennyiségétől, illetve a rajtuk keresztülküldhető kapacitásoktól. A kooperatív játékelméletből jól ismert Shapley értéket, a magot és a nukleoluszt használjuk az országok hatalmi indexeinek kiszámítására. A dolgozat felépítése a következő: Az első fejezetben adatokat közlök a földgázfelhasználásról, majd ezután bemutatom az eurázsiai ellátáshálózatot. Összegyűjtöm a jelenleg is működő gázvezetékeket, majd felsorolom a további lehetséges projekteket. A második fejezetben áttekintést adok a játékelmélet fontosabb definícióiból, majd Hubert-Ikonnikova [2011] alapján elemzem a különböző csővezetékek hatását az országok hatalmi indexeire. Ehhez a Lloyd Shapley által bevezetett Shapley értéket használom. További megoldásként bemutatjuk a magot és a nukleoluszt, majd személyes hozzájárulásként kiszámolom a per-capita nukleoluszt. A kapott értékeket összehasonlítjuk három különböző állapotban. A harmadik fejezetben Hubert-Cobanli [2012] alapján megvizsgálom, hogy az Északi Áramlat, a Déli Áramlat és a Nabucco hogyan befolyásolja a gázhálózatot. Itt kibővítjük a szereplők körét Norvégiával, Hollandiával, valamint a Kaszpi-tenger térségében fekvő országokkal. Látni fogjuk, hogy Oroszország jelentősen növelte hatalmi indexét azáltal, hogy megépítette a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlatot. Ugyanakkor elemezzük, a gázvezetékek egymásra gyakorolt hatását is.