Az Európai Unió közlekedésének hosszú távú energiaellátása

Füzes, Dávid (2013) Az Európai Unió közlekedésének hosszú távú energiaellátása. BA/BSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Környezetgazdaságtani és Technológia Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Abstract

Dolgozatomban arra kérdésre kerestem a választ, hogy 2050-re az Európai Unióban milyen energiaforrás vagy energiaforrások fogják ellátni a közlekedés igényét. Ehhez első ízben megvizsgáltam az Unió energiahelyzetének jelenlegi felállását és annak alakulását az utóbbi két évtizedben. Jelenleg a termelésben az atomenergia dominál 29%-kal, majd azt a szén, kőolaj és a megújuló energiaforrások követik rendre 20, 19 és 19%-kal. Az is kiderült, hogy erős importfüggőségről beszélünk, amely a jövőben tovább fokozódik. Tendenciákban pedig csökken az olaj, a földgáz és a szénfelhasználás, az atomenergia jövője bizonytalan, a geotermikus, szél, nap és egyéb alternatív energiaforrások részaránya viszont nő. Következőnek a keresleti oldal alakulását és annak kilátásait vizsgáltam különböző faktorokat megfigyelve. Ezek zömében magasabb volumenű közlekedést indikálnak, noha eltérő mértékben. A GDP és az össznépesség is magasabb lesz a jelenleginél, de marginális csökkenő tendencia várható. Ez utóbbinál a migráció jelentős befolyással bír, amely az urbanizáció jelenségét is támogatja. Így pedig a bevándorlás szintén nagyobb keresletet eredményez. A jelek szerint pedig az öregedés is hozzájárul a növekedéshez a nyugdíjas korosztály szabadidős szokásainak, hosszabb munkaképes korának és jobb egészségi állapotának köszönhetően. A turizmus és a globalizáció révén növekvő világkereskedelem és ugyancsak növelik a közlekedés mértékét. Az infrastrukturális beruházások szintén a keresletet növelhetik, ennek hatása azonban inkább az Európai Unió fejletlenebb térségeiben érvényesül. Nem egyértelmű azonban az információs és telekommunikációs fejlődés hatása. Egyik oldalról a jelenség csökkentheti a szükséges utazások számát, másik oldalról viszont a telekommunikációs iparág növekedése újabb keresletet teremthet. A fejlettebb informatika javíthatja a közlekedés megszervezésének hatékonyságát, de a kiépített útdíjszedő rendszerek vissza is foghatják azt. Mivel az Európai Unió kétségkívül környezettudatos térségnek mondható el, ezért a környezetvédelmi szabályozásokat és azok jövőjét is megfigyeltem a közlekedést illetően. Az úgynevezett 20-20-20-as cél keretén belül 2020-ra 20%-kal csökkenteni szeretnék a CO2 kibocsátás szintjét, ez pedig a petróleumtermékek felhasználását erősen érinti. Javulást szeretnének elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásában, a járművek fogyasztásának hatékonyságában és az üzemanyagok környezeti szennyezésében. Ezen célok végett pedig az Unió rendszeres párbeszédet folytat az érintet felekkel. A műszaki prognózis feltehetően az egyik legfontosabb része dolgozatomnak, ugyanakkor a vizsgálat során rájöttem, hogy a legtöbb bizonytalanságot tartalmazó is. A legvalószínűbb szcenárió a bioüzemanyagok előretörése, és a 2030-as évek közepétől a második generációs bioüzemanyagok megjelenése. Ez alatt hatékonyabb, gazdaságosabb és minden tekintetben fejlettebb megoldást értek, amely addigra képes lehet felvenni a verseny az olajjal szemben. A közlekedésben megjelenhet az elektromos meghajtás hibrid, hidrogén meghajtású, vagy akkumulátoros - hálózati formában is. Hogy ezek közül melyik vagy melyek fognak dominálni, ennek kimenetelét egyelőre nehéz lenne megjósolni. A jövő energiaellátását tekintve pedig az egyre növekvő importigény víziója áll fenn. Nő a keleti olaj-, földgáz, és uránexportőrök szerepe, kiemelten Oroszországé. A szénfelhasználás terén bár csökkenő tendencia mutatkozik, ebből az energiahordozóból is importra szorul az Európai Unió. A biüzemanyagok kitermeléséhez szükséges biomasszának azonban otthont adhat a kontinens, ezt elősegítendő az itt végbemenő kutatások és fejlesztések. Konklúzióként tehát egy olyan jövőt képzelek el az Európai Unió közlekedésének energiaellátásában, ahol a még jelenlévő olajhasználat mellett megjelennek a különböző alternatív megoldások. A magasabb volumen ellenére a közlekedés környezetre gyakorolt hatás csökkenni fog, és javul a járművek hatékonysága is. Ugyanakkor a bizonytalansági faktor igen magas, elképzelhető hogy a következő években áttörő eredmény születhet valamely területen, amely képes teljesen megváltoztatni az energiaellátás jövőjét.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Transport and communications
Energy economy
ID Code:7009
Specialisation:Gazdálkodási és menedzsment szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:07 Apr 2014 11:52
Last Modified:02 Jul 2016 21:10

Repository Staff Only: item control page