Első és második generációs bioetanol környezetgazdasági hatásainak összehasonlítása

Absztrakt (kivonat)

A globális energiaéhség növekedésével párhuzamosan fogynak a fosszilis energiakészletek, és megjelenik az igény a környezettudatosabb energiafogyasztásra. A közlekedési szektor is környezetkímélőbb megoldások keresése felé fordul. Ennek egyik lehetősége megújuló üzemanyagok használata. Ezek alkalmazásával csökkenthető a nettó üvegházhatású gázkibocsátás, redukálható a kőolajimport, így az energiafüggőség. Gyártásukkal várható a mezőgazdasági munkahelyek megőrzése, sőt a vidékre települt alkoholgyárak révén új munkahelyek jöhetnek létre. A benzin helyettesítésére alkalmas bioetanol előállítása jelenleg első generációs technológiával, magas keményítő és cukortartalmú növényekből (pl. kukorica, búza) elcukrosítást követő alkohol fermentációval történik. Jövedéki adó kedvezménnyel az így előállított E85 ára versenyképes a benzinével, de nyersanyagbázisa konkurál az élelmiszeripari alapanyagokkal, így hosszú távon nem lehet fenntartható ennek előállítása. Az Európai Uniós direktívák és a hazai szabályozás is második generációs, cellulóz alapú előállítási technológiák további fejlesztését, valamint kereskedelmi gyártás elindítását szorgalmazzák. Ennek technológiája sokkal bonyolultabb, mint a keményítő alapú etanol előállításé. Első lépésként szükséges a növények lignocellulóz szerkezetének fellazítása előkezeléssel, ezt követi a cellulóz enzimes hidrolízise glükózzá, amit alkohol fermentációval konvertálnak etil-alkohollá. Kereskedelmi piacra kerüléséhez szükséges költségcsökkentő megoldások kidolgozása az előkezelés és az enzimek előállítása terén. Mivel ennek a technológiának a nyersanyaga lehet bármilyen lignocellulóz növényi rész (mezőgazdasági, erdészeti melléktermék, hulladék, stb.), hosszú távon is fenntartható ez a biomasszára alapozott üzemanyaggyártás. Szakdolgozatomban ismertetem az első és második generációs üzemanyag alkohol előállítási technológiákat, összehasonlítom őket gazdaságossági szempontból, bemutatva a jogi szabályozási hátteret is. Munkámban vázolom továbbá a bioteanol gyártás magyarországi helyzetét, és az etanol üzemanyag környezeti hatásait is.