Az adócsalás gazdaságpszichológiája : Miért nem fizetünk adót Magyarországon?

Sarankó, Bea Emőke (2013) Az adócsalás gazdaságpszichológiája : Miért nem fizetünk adót Magyarországon? MA/MSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Pénzügyi és Számviteli Intézet.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Abstract

Szakdolgozatom tárgya az adócsalás gazdaságpszichológiája, azon belül Magyarország adózási morálja. Azt vizsgálom, hogy miért csalnak Magyarországon adót. Témaválasztásomat főként a jelenleg uralkodó általános, pesszimista hangulat motiválta, ami Magyarországra jellemző. Országunkban egy olyan negatív légkör az uralkodó, amely kihat a gazdaságra, politikára és az emberek mindennapi gazdasági, társadalmi döntéseire. Ezen atmoszféra központi kérdésköre az adórendszer, annak hatékonysága és megítélése az adófizetők szemszögéből. Korábbi tanulmányaim során megismerkedtem a német adórendszer felépítésével, annak bonyolultságával. Mindig csodáltam, hogy a németek adómorálja optimistán, konzekvensen adófizető, és Magyarországra tekintve kerestem a fenti személet hiányának okát. Ezért esett a választásom a magyarországi adózás gazdasági és pszichológiai tényezők felkutatására és egy esetleges megoldás kidolgozására. Hipotézisem szerint Magyarországon rosszul érzékelik az adórendszer igazságtalanságait, inkább emberi és pszichológiai, mint gazdasági tényezők miatt csalnak adót. A hipotézisem értelmében az adórendszer milyensége másodlagos tényező az adócsalási tényezők vizsgálata során, inkább a mentalitásunkban, múltunkban keresendők az okok, illetve az információs aszimmetria, ami alapján döntünk. A felvetésem szerint rosszul érzékelik az adófizetők az adóterheket, illetve az adórendszer bonyolultságát és ezért csalnak adót. Dolgozatom elején (a 2. fejezetben) bemutatom az adózás és adóztatás fogalmát, annak szerepét és kialakulásának folyamatát. A rövid fejezetet követően áttérek az adócsalás gazdaságpszichológiai kérdéskörére, azon belül is elsőként az adócsalás fogalmára (a 3. fejezetben). Tisztázom az adócsalás, adóelkerülés és adóoptimalizálás fogalmak közti különbséget. Bemutatom az adócsalás Magyarországon lehetséges formáit két csoportra bontva: tömeges és nem tömeges (offshore) adócsalások. Mindezek után saját morális és erkölcsi megítélésem alapján csoportosítottam az adócsalás szintjeit. Eszerint elmondható, hogy vannak a tökéletes adófizetők, akik soha semmilyen törtvénytelen, vagy erkölcsileg elítélhető helyzetbe nem kerülnek. A háztartási adócsalók körébe sorolom azon állampolgárokat saját háztartási költségeik csökkentése érdekében kisebb méretű adóelkerüléseket követnek el (pl. nem kérnek számlát a burkolótól, hogy az ÁFÁ-t ne kelljen megfizessék). A megélhetési adócsalók azok, a főként kisvállalkozók, akik alacsony bevételeik miatt adócsalásra vagy adóelkerülésre kényszerülnek, hogy olyan jövedelmet realizáljanak, amely a mindennapi megélhetésükhöz szükségeltetik. Morális megítélés alapján a korábbi kategóriák véleményem szerint nem nevezhetők adócsalónak. A telhetetlen adócsaló kategória már kétes megítélésű. Ők azok, akik a munkavállalóikat sem jelentik már be az adóhivatalba. A profi adócsalók körébe soroltam az offshore számlát nyitó vagy offshore vállalatot alapító adóelkerülőket, akik habár törvényileg nem számítanak adócsalónak, erkölcsileg általam is és a társadalom által is elítélendők. A 3.4-es alfejezetben pedig bemutattam az adócsalást befolyásoló tényezőket. Az egyes tényezők bemutatásánál kitértem arra is, hogy ezek hogyan alakultak Magyarországon, mely alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a felsorolt tényezők egytől egyig hatottak és jelen vannak országunkban. A 4. fejezetben áttérek Magyarországra, bemutatattam a történelmi hátterét, a jelenlegi gazdasági helyzet kialakulásának okait. Szakirodalmi leírások és saját véleményem alapján feltártam a korábban bemutatott probléma (negatív hangulat, pesszimista szemléletű gazdaság) eredetét. A 4.2 –es alfejezetben pedig bemutatattam a Társadalomkutatási Intézet által elvégzett bizalmatlansági felmérést, mely a „World Value Survey” nemzetközi vizsgálatsorozat magyarországi empirikus felvétele. A következő részben (5. fejezet) megvizsgáltam adórendszerünk hatékonyságát összehasonlítva a visegrádi országokkal illetve Romániával. Azért választottam ezeket az országokat, mivel gazdasági és történelmi háttere kapcsolódik Magyarországhoz. Szakirodalmi kutatások alapján összehasonlítottam országunk adómorálját a kiválasztott országokéval. Arra a következtetésre jutottam, hogy habár nálunk a legmagasabbak az adóterhek, mégis itthon van a legjobb adómorál a környező országokhoz képest. Ez az ellentmondás további kérdéseket vetett fel bennem, miszerint miért van mégis általános negatív hangulat. A probléma felfedésére és hipotézisem igazolására egy kérdőívet készítettem, melyet 131 ember töltött ki. A kiértékelés alapján egyértelművé vált számomra, hogy az állampolgárok nem ismerik adórendszerünket, túlságosan bonyolultnak látják azt, és ami a legfontosabb, nem ismerik más országokkal összehasonlítva a magyar adórendszer helyzetét. Az információs aszimmetria miatt nem jól érzékelik a rájuk rótt terheket és a negatív hangulat oka ide vezethető vissza. A válaszokból kiderült, hogy nem tudnak objektíven, össztársadalmi hatásban gondolkodni, így csak a saját szemszögükből és torzultan látják a kilátásokat. Az eredményeim és a bizalmatlansági felmérés megállapítása alapján a magyarok bizalmatlanok a vezetőkkel, politikusokkal, intézményeikkel és társaikkal szemben is. Elmondható, hogy a pesszimista és zárkózott hangulat is hozzájárul a gazdaság fundamentális problémáihoz. A problémákat, dolgozatom esetében az adómorált és az adócsalás csökkentését úgy vélem akképp lehet megoldani, ha nem csak a felületi tüneteket kezeljük különböző, adózással kapcsolatos intézkedésekkel, hanem a társadalom és gazdasági magatartás egészében kell változtatni, oly módon, hogy az tartós eredményeket hozzon. Ilyen lehetőségnek látom a fiatal generációk gondolkodásmódjának alakítását egy pozitívabb, optimistább világkép megmutatásával. Erre kiváló eszközök az oktatás illetve a modern technológia, mint a közösségi hálók, internet, videó eszközök és egyéb, a fiatal generációk által kedvelt platformok.

Item Type:MA/MSc thesis
Subjects:Finance
Psychology
ID Code:6880
Specialisation:Pénzügy
Deposited By: Eszter Dolinka
Deposited On:05 Mar 2014 12:10
Last Modified:02 Jul 2016 21:08

Repository Staff Only: item control page