Költség-haszon elemzés az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektekhez kapcsolódóan : Az alkalmazott módszertan céljai és korlátai

Németh, Mónika (2013) Költség-haszon elemzés az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektekhez kapcsolódóan : Az alkalmazott módszertan céljai és korlátai. MA/MSc thesis, BCE Közgazdaságtudományi Kar, Pénzügy Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Abstract

Az Európai Unió egyik legnagyobb hatású eszköze – mind gazdasági szempontból, mind az átlagos uniós polgár szemszögéből – a regionális politika és az annak keretében nyújtott támogatások rendszere. A támogatások felhasználására a jogszabályi követelmények szigorú feltételeket állítanak a nagy volumenű beruházások elé. A projektek tervezésének kulcsfontosságú eleme a CBA, vagyis költség-haszon elemzés készítése, mely nemcsak pénzügyi, hanem össztársadalmi hasznosság szempontjából is értékeli a megvalósítani kívánt beruházásokat. A költség-haszon elemzést definíció szerűen egy olyan szisztematikus eljárásként határozhatjuk meg, amelynek révén egy közpénzből finanszírozott beruházás hatásai hosszú távon, és a lehető legszélesebb körben kerülnek beazonosításra és elemzésre annak érdekében, hogy a projekt megvalósításáról, illetve egymást kölcsönösen kizáró projektek esetén valamelyik előnyben részesítéséről megalapozott döntés születhessen. A költség-haszon elemzés előnye, hogy lehetővé teszi- olyan közcélú projektek hatékonyságának mérését, melyek elsődleges célja nem a pénzügyi nyereség elérése; - a különböző lehetséges alternatívák rangsorolását a közgazdasági teljesítménymutatók alapján; - hogy egy közcélú projektből származó előnyöket ne csak a beruházó szemszögéből, hanem az érintettek szélesebb csoportjai szempontjából vizsgáljuk. A dolgozatban vizsgált angolszász országok – így az USA, Nagy-Britannia, Írország, Új-Zéland, Ausztrália – mindegyikében létezik olyan, a kormányzat által kiadott gyakorlati útmutató, amely a közszféra projektjeinek, a kormányzati intézkedéseknek széles köre tekintetében határoz meg az elvégzendő költség-haszon elemzésekre vonatkozó módszertani követelményeket. Ezekkel összevetve az Európai Bizottság által kiadott módszertani útmutató legfőképp abban tér el, hogy a döntés nem kizárólag a társadalmi hasznosság alapján történik, hanem a beruházás pénzügyi teljesítményét is figyelembe veszi. A pénzügyi elemzés keretében szükséges vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás tisztán pénzügyileg, piaci alapon megtérül-e. Amennyiben igen, úgy a projekt magánberuházás keretében való megvalósításra alkalmas, közpénzből való támogatása nem indokolt. Azonban nemleges válasz sem jelenti egyértelműen azt, hogy a projekt közpénzből való megvalósításra érdemes. A pénzügyi elemzés részeként még vizsgálni szükséges a következőket: 1. Mekkora támogatás igényelhető a projekthez? 2. Fenntartható-e pénzügyileg a beruházás? 3. Megtérül-e a befektetett tőke pénzügyileg? A igényelhető támogatás mértékének kiszámítása a jövedelemtermelő, 1 millió euró összköltséget elérő projektek esetében a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 55. cikke alapján az ún. finanszírozási hiány (funding gap) módszere szerint történik. Ennek értelmében a nyújtott támogatás nem lehet nagyobb, mint a beruházási költségek jelenértékének és a projekt nettó bevétele (működési bevétel mínusz működési költség) jelenértékének különbsége. A pénzügyi elemzés egy további lépése a projekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása. A pénzügyi fenntarthatóság bemutatása során a támogatást igénylőnek azt kell igazolnia, hogy a kumulált cash-flow a vizsgált időtáv egyetlen évében sem lesz negatív. A befektetett tőke megtérülésének vizsgálata során a kezdeti beruházás tekintetében nem az összköltséget, hanem csupán a támogatást igénylő által biztosítandó saját forrást kell figyelembe venni, annak megtérülését vizsgálni. A pénzügyi elemzésnek a projekt támogatása szempontjából pozitív eredményét követően kerülhet sor a klasszikus CBA módszer szerinti közgazdasági elemzés elvégzésére. A közgazdasági elemzés tekintetében a Bizottság útmutatója a keretszabályok lefektetésén túl mozgásteret ad a tagállami sajátosságok figyelembevételének. A különböző országok, régiók eltérő projektjei tekintetében a Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki saját nemzeti CBA útmutatókat, melyekben a közgazdasági költségek és hasznok számszerűsítésére fogalmaznak meg a helyi sajátosságokat figyelembe vevő iránymutatásokat. Az angolszász országok és az EU CBA útmutatójának összehasonlító elemzése a következő lehetséges kockázatokra világít rá a támogatással megvalósítandó projektek költség-haszon elemzése tekintetében:- A pénzügyi elemzés elvárt időtávja az EU útmutatók szerint rendkívül hosszú (20-30 év), a pénzáramok becslése számos bizonytalanságot magában hordoz. Továbbá az alacsony pénzügyi megtérülés – illetve meg nem térülés – előnyben részesítése arra ösztönözheti a támogatást igénylőket, hogy a ténylegesen várhatónál magasabb költségekkel, alacsonyabb szintű bevételekkel tervezzenek, tehát a reálisan feltételezhetőnél rosszabb működési eredménnyel számoljanak. - A támogatást igénylők számára az elnyerhető támogatás maximalizálása fontos szempont, így a pénzügyi elemzés tervezése e célnak rendelődhet alá, a reális pénzügyi tervezéstől esetlegesen eltávolodva. - A projekt közgazdasági hasznosság szempontjából való értékelése az elemzés utolsó lépése marad, így jelentősége a döntés-előkészítésben csökken. A részletes, konkrét ajánlásokat megfogalmazó tagállami útmutatók segíthetnek mérsékelni annak kockázatát, hogy a támogatást igénylők konkrét módszertani követelmények hiányában, külön-külön maguk szabta feltételezések mentén – utólagosan – igazolják a pénzügyi elemzés alapján támogathatónak ítélt projekt társadalmi hasznosságát. A dolgozatban egy esettanulmányon keresztül kerül megvizsgálásra, hogy a fenti feltételek és korlátok miként befolyásolhatják egy költség-haszon elemzés eredményeit. A felállított modell alapját egy szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztését, bővítését célzó beruházás képezi. A modell szerinti projekt minden támogathatósági feltételnek megfelel: pénzügyileg nem megtérülő, idegen forrás bevonása nélkül fenntartható, társadalmi hasznossága igazolható. Ugyanakkor a „finanszírozási hiány” módszerével számítandó támogatás mértéke messze elmarad a pályázati konstrukció keretében igényelhető maximális támogatási mértéktől. Valószínűsíthető azonban, hogy a pályázó mégis a maximális támogatási intenzitás elérését igyekszik megcélozni, hogy a szükséges önerőt biztosítani tudja. De befolyásolható-e az elemzés oly módon, hogy e kedvezőbb eredmény adódjon?

Item Type:MA/MSc thesis
Subjects:Finance
International economics
ID Code:6877
Specialisation:Pénzügy
Deposited By: Eszter Dolinka
Deposited On:05 Mar 2014 11:55
Last Modified:02 Jul 2016 21:08

Repository Staff Only: item control page