A bázeli szabályozások a KKV-k szemszögéből : A tőkekövetelmény hatása a KKV-k hitelezésére

Erős, Enikő (2013) A bázeli szabályozások a KKV-k szemszögéből : A tőkekövetelmény hatása a KKV-k hitelezésére. MA/MSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
2MB

Abstract

Dolgozatom témája a bankok biztonságosabb működését támogató bázeli szabályozási keretrendszernek a bankok hitelezési politikájára és ezen keresztül a kis- és középvállalkozások hitelezésére tett hatásának a vizsgálata. A Bázeli Bizottság által létrehozott banki szabályozást egyre több állam követi, így hatása a világ több gazdaságát érinti. Megállapításaim ezért több országra érvényesek, köztük Magyarországra is, amelyre a dolgozat folyamán többször kitérek. Témaválasztásomat és annak aktualitását a KKV-k gazdasági fontossága, a válság során ellehetetlenülő helyzetük, valamint az indokolja, hogy a szektor fő finanszírozási forrását éppen azok az intézmények biztosítják, amelyekre a legújabb, eddigieknél is szigorúbb bázeli követelményrendszer vonatkozik. Ennek megfelelően a dolgozat első részében a KKV-k gazdasági szerepét mutatom be, fontosságukat uniós statisztikákkal, illetve magyar adatokkal támasztom alá. Ezen adatok azt mutatják, hogy mind az EU tagállamaiban, mind Magyarországon rendkívüli arányt képvisel az említett szektor, hiszen a vállalatok több, mint 99%-a KKV, a foglalkoztatottság 65-70%-a és a GDP több, mint 50%-a ebből szektorból kerül ki. Így már érthető, hogy az ország gazdasági fejlődésének, társadalmi jólétének szempontjából elengedhetetlen a kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges pénzügyi háttér biztosítása. A finanszírozás biztosítására általában több eszközön keresztül is lehetőség van, ezek elérhetősége azonban a gazdasági szereplők típusától, kockázatosságától, tőkeerejétől függ. A KKV-k, ahogy az első rész végén bemutatom, kockázatos vállalkozások, így finanszírozási lehetőségeik limitáltak. A kis- és középvállalkozások főbb finanszírozási forrásait a második fejezetben mutatom be. Az itt említett források közül az EU-ban a banki finanszírozás a legjelentősebb. Ezzel kapcsolatban problémát jelent egyrészt az, hogy a KKV-k magas kockázata miatt a hitelintézeteknek nem a kis- és középvállalkozások a legkedveltebb célpontjaik, másrészt pedig az, hogy a bankok önmagukban is rendkívül kockázatos intézmények, amelyek kockázatviselését a gazdasági szereplők biztonságának érdekében korlátozni kell. A bank kockázatainak típusait a harmadik fejezet mutatja be, amelyek közül a legjelentősebb a hitelkockázat, aminek mérése és kezelése a dolgozat további fejezeteinek a tárgya. Ennek egyik legfontosabb alkotóeleme a negyedik fejezetben részletezett adósminősítés, az ügyfél nemfizetési valószínűségének becslése, ami alapján a hitelelbírálás során döntés születik a potenciális ügyfelek hitelezéséről. Az adósminősítés önmagában nem elég ahhoz, hogy az agresszívabb hitelezési politikájú hitelintézetek a kockázataiknak megfelelő mértékben hitelezzenek. A kockázatvállalásnak a bázeli követelményrendszer próbál korlátot szabni, amely a bankok vállalt kockázatainak megfelelő tőke tartására kötelezi a hitelintézeteket. Mivel a hitelkockázat után képezendő tőkekövetelmény nagysága a banki hitelkitettség kockázatának mértékétől függ, ezért a szabályozás hatással lehet a bankok hitelezési politikájára és így a KKV-k hitelezésére is. A dolgozat ötödik és hatodik része a múlt és a jelen bázeli szabályozásának hitelkockázattal kapcsolatos fejlődését, alkalmazott módszereit részletezi illetve ezek KKV-kat érintő elemeit, a módosítások KKVkitettségeket érintő hatásait tárgyalja. A következő fejezetek többek között azzal foglalkoznak, hogy a kockázatok hogyan épülhetnek be a bankok hitelezési politikájába, illetve hogy jelentős-e a kapcsolat a tőkekövetelmény és a hitelezési politika között. A dolgozat utolsó, kilencedik része bemutatja a Bázel III. új elemeinek a KKVkitettségekkel szembeni tőkekövetelményre gyakorolt várható hatását, majd azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy egy, a KKV-hitelek utáni esetleges tőkeköveteménybeli enyhítés megkönnyítheti-e a szektor banki hitelezését. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság tanulmánya, valamint a szakértővel folytatott beszélgetésem is alátámasztja, hogy a KKV-k hitelintézeti finanszírozásának elősegítése legfőképpen nem a tőkekövetelmény variálásában keresendő. Ennek oka egyrészt az, hogy a bankok az ügyfelek nemfizetési kockázatossága alapján választják meg hitelezési célpontjaikat és alakítják ki a hitelkondíciókat, másrészt az, hogy a tőkekövetelményben tett kedvezmények nem feltétlenül vonják maguk után a KKV-hitelezés bővülését. További ellenérv, hogy a szabályozás közvetlen célja a bankrendszer biztonságosabbá tétele és a kockázatoknak megfelelő mértékű tőke tartása. A szektort más módszerekkel érdemes segíteni, amelyek a problémát a gyökerénél kezelik, és a vállalatok nemfizetési kockázatának csökkentésén keresztül kedvező hitelelbírálásukat teszik lehetővé. Több eredményhez vezethetnek az állami, illetve EU források által nyújtott támogatások és garanciák, amelyek a KKV-k nemfizetési kockázatát csökkentik, amivel a szektor számára elérhetőbbé teszik a banki finanszírozást.

Item Type:MA/MSc thesis
Subjects:Finance
Economic policy
ID Code:6844
Specialisation:Pénzügy
Deposited By: Eszter Dolinka
Deposited On:04 Mar 2014 14:50
Last Modified:02 Jul 2016 21:08

Repository Staff Only: item control page