Németország válságkezelése különös tekintettel a vállalati szféra szerepére

Strobl, Eszter (2013) Németország válságkezelése különös tekintettel a vállalati szféra szerepére. BA/BSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Nemzetközi Gazdálkodási Kutatóközpont.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
843kB

Abstract

A 2007-ben az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló, majd rövid időn belül Európába is begyűrűző világgazdasági válság gazdasági jelentőségénél fogva még 2013-ban is érezteti hatását. Dolgozatom témája e válság kezelésének egy sikeres példáját bemutató ország, Németország válságkezelése, főként a vállalati szférára fókuszálva. Dolgozatom célja Németország válságkezelésének ismertetése nemzetközi, valamint uniós környezetbe helyezve, a nemzeti válságkezelés bemutatása a teljesség igénye nélkül, a vállalati szférára koncentrálva. Ennek során választ keresek arra a kutatási kérdésre, hogy mennyiben befolyásolta a német állam és a vállalati szféra közötti megállapodás a német válságkezelés sikerességét, amely kérdés eldöntéséhez a megállapodás kormányra és vállalatokra rótt kötelességeit, valamint megállapodásból származó előnyeit vizsgálom. A dolgozat másodlagos kutatáson alapszik, a hazai és nemzetközi szakirodalom releváns tanulmányait, publikációit, kutatásait, valamint hivatalos statisztikai forrásokat tekintettem át, a válságkezelés elméleti módszereit és a jellemző válaszokat a témában fellelhető szakirodalom alapján gyűjtöttem össze. Szerkezeti felépítése szerint a dolgozat egy párhuzamra épül, a válság, válságkezelés és vállalati válságkezelés témakörök elméletét és Németországban megvalósult gyakorlatát veti össze. A bevezetést és módszertant követő 3. fejezet a válság kialakulását vizsgálja az okokat feltárva. A válság gyors elterjedése és a gazdaságban okozott károk mértéke rámutat napjaink világgazdaságának globális jellegére, amit a jelenlegi válság egyik kulcsmotívumaként szintén fontos elemezni. A 4. fejezet a válságkezelés két legelterjedtebb módszerét hivatott kifejteni; a restriktív, stabilitásorientált gazdaságpolitikát, valamint a keynesi, keresletösztönzést előnyben részesítő stratégiát. A fejezet a két elmélet bemutatása után az Amerikai Egyesült Államok, valamint az Európai Unió választását, és ennek lehetséges okait elemzi. Az 5. fejezet a válságmenedzsmentet vállalati szemszögből közelíti meg: milyen kihívások elé állítja a vállalatokat a válság, melyek a legfőbb és legégetőbb felmerülő problémák, illetve ezek kezelésének milyen technikáit és módszereit különbözteti meg a szakirodalom. A 6. fejezettel áttérek Németországra: röviden, a téma szempontjából releváns gazdasági mutatókra támaszkodva ismertetem a gazdasági helyzetet, amelyben a válság elérte az országot, megvizsgálom mekkora károkat okozott a válság, és a krízis utáni években milyen ütemű volt a gazdaság talpra állása. Dolgozatom 7. fejezetében fontosnak tartottam a válságkezelés Németország szempontjából kiemelkedően fontos globális, valamint uniós szintű bemutatását a német állami válságmenedzsment bővebb ismertetése előtt, mivel a rendkívül exportorientált gazdasági modell szerint működő ország óriási mértékben függ a világ, és főleg az Európai Unió gazdaságától. A 8. fejezet foglalkozik a gyakorlati válságkezelés vállalati szintjével; a vállalatokat érintő főbb állami intézkedések ismertetése után itt térek ki bővebben a dolgozatom címében is szereplő kérdéskörre, vagyis arra, hogy hogyan befolyásolta a német válságkezelés sikerességét az állam és a vállalati szféra megegyezése. A német munkaerőpiac bemutatása után részletezem a válság megoldásának egyik kulcselemét, a rövidített munkaidő bevezetését. A dolgozat következtetéseit összefoglalva elmondható, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági válsága az egész világgazdaságot megrengette, és olyan világgazdasági problémákat, rendszerszintű rendellenességeket hozott felszínre, amelyek a globális pénzügyi-gazdasági rendszer megreformálását, a világgazdaság strukturális átalakítását sürgetik. Az idáig elvezető okok komplexitása miatt rendkívül nehéz megtalálni a helyes válságmenedzselési politikát, és eldönteni, hogy a megszorítások árán elért költségvetési egyensúly a „fontosabb”, vagy az eladósodás mértékét növelő keresletélénkítéssel elért gazdasági növekedés. A döntésben fontos szerepet játszanak az adott ország/kontinens politikai- gazdasági jellegzetességei, így a föderális berendezkedésű USA-ban az országon belül maradó kereslet élénkítése eredményezheti a gazdaság növekedését, míg az önálló nemzetekből álló Európának más megoldást kell találnia a válság leküzdésére (restriktív gazdaságpolitika). Ennek megfelelően a Merkel vezette Németország alapvetően a megszorításokkal elérhető gazdasági stabilitásra helyezte a hangsúlyt, és legfőbb célkitűzései közé tartozott a költségvetési egyensúly visszaállítása. A választott stratégia relatíve eredményesnek bizonyult, amit a gazdaság viszonylag gyorsan bekövetkezett fellendülésén kívül a válságkezelést irányító Angela Merkel és az általa vezetett CDU/CSU 2013-as választásokon elért sikere is bizonyít. A dolgozat kutatási kérdését illetően arra a válaszra juthatunk, hogy a német válságkezelés sikerét jelentős mértékben elősegítette a kormány és a vállalati szféra megfelelő megállapodása. Az állam, a vállalatok és a munkavállalók felismerték a válság által rájuk rótt különleges felelősséget, és a terhek méltányos elosztására törekedtek. Az ennek érdekében bevezetett rövidített munkaidő mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak egyaránt előnyös intézkedésnek bizonyult; megvédte a munkaerőpiacot a hatalmas veszteségektől, amiket elszenvedhetett volna (más országokhoz hasonlóan), ezzel a kormány időt nyert a válság által sújtott egyéb területek kezelésére, tehát az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:International economics
Economic policy
ID Code:6523
Specialisation:Nemzetközi gazdálkodás szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:31 Jan 2014 11:56
Last Modified:02 Jul 2016 21:05

Repository Staff Only: item control page