Létesítmény-elhelyezési kérdések a labdarúgásban

Szabó, Miklós (2013) Létesítmény-elhelyezési kérdések a labdarúgásban. MA/MSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Free and unrestricted access: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Szabo_Miklos.pdf

Abstract

Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy egy új stadion elhelyezése esetén melyek azok a döntési kritériumok, amelyek elsősorban befolyásolják a helyszínválasztást. Ehhez kapcsolódott az a kérdés is, hogy kik a valódi döntéshozók, ugyanis ez végeredményben komoly befolyással van a választási szempontokra. Ennek vizsgálatához külföldi és magyar példákat is választottam, a Schalke 04, az AZ Alkmaar és a KAA Gent labdarúgóklub is volt oly szíves, és válaszolt az e-mailben feltett kérdéseimre, míg itthon Vígh Lászlóval (többek közt a Puskás Ferenc Stadionért is felelős kormánybiztos) és Krecz Tiborral (az új debreceni létesítményért felelős Nagyerdei Stadion Rekonstrukció Kft. kommunikációs igazgatója) készítettem interjút. A téma releváns voltát több tényező is alátámasztja. Egyrészt az egyesületek által generált bevételek manapság már akkora mértéket öltöttek, hogy a sportban is megkerülhetetlenné válnak az általános gazdálkodástani alapelvek használata. Másrészt egy komolyabb mértékű építési hullám figyelhető meg Európa-szerte, ahogy egyre több egyesület szánja rá magát egy új stadion építésére. Ennek oka elsősorban a fogyasztói igények növekedése, melynek hatására a jelenlegi létesítmények elavulttá váltak, kényelmi, kiszolgálási színvonal téren is kívánnivalót hagynak maguk után. Márpedig egy stadion fenntartása komoly fix költségekkel jár, így az üzemeltetők nem engedhetik meg maguknak, hogy a nézők emiatt pártoljanak el tőlük. Ráadásul a klubok is felismerték a stadionok által kínált lehetőségeket, így egyre többen próbálják kiterjeszteni a létesítményre vonatkozó jogaikat. Ez és a minél jobb kihasználás igénye vezetett el a valóban multifunkcionális stadionok kialakulása felé. A megvizsgált példák alapján az a következtetés vonható le, hogy a hagyományos döntési kritériumok közül a telek ára és a szállítási költségek nem játszanak fontos szerepet a döntésben. Utóbbi általánosságban is elmondható a szolgáltató-létesítmények többségéről, előbbi esetében pedig az általam választott stadionok esetében az önkormányzat szolgáltatta az építési területet, vagy már eleve a klubot működtető társaság kezében volt. Ezzel szemben kiemelten fontos szerep hárul a megközelíthetőségre. Ez szinte minden szolgáltatás esetén kulcskérdés, amikor a fogyasztónak kell a szolgáltatóhoz mennie, és nincs ez másképp a stadionok esetében sem. Egy könnyen elérhető, látható létesítmény nem csak a nézők, de a szponzorok számára is vonzóbbá teszik az újonnan épült arénát. A másik lényeges szempont a helyi közösség érdeke, mely elsősorban az önkormányzat szerepvállalására vezethető vissza. A stadionok gyakran olyan helyre épülnek, amelyet a város szeretne felfuttatni, modernizálni, és ez kapcsolódó, járulékos beruházásként meg is történhet. A stadionok köré gyakran komplett sportcentrumok települnek, egészségügyi vagy egyéb szolgáltatásokkal kibővülve szabadidőközpont alakul ki. (Erre példa lehet a debreceni stadion, mely a város turisztikai központjának szíve lesz.) Végezetül egyre nagyobb megfontolásokat kapnak a természetmegóvó, zöld megoldások, legyen szó napenergia felhasználásáról (Ventils Arena), vagy a környező vidék építkezés alatti és utáni figyelembevételéről (Nagyerdei Stadion). Utóbbi kettő szerepe mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a döntés meghozatalakor még akkor is komoly szerepe van az önkormányzatnak, ha eredendően nem nyújt segítséget a beruházásban (pl. az alkmaari stadion esetén, amelyet teljesen magántőkéből finanszíroztak), Gyakori, hogy a végső döntés az ő kezükben van, annak ellenére, hogy végül a klub tulajdonába kerül a stadion. Végül megemlítendő, hogy az újonnan épülő létesítmények már jóformán élményszolgáltatóként funkcionálnak. Multifunkcionális épületek, mely az események széles skálája (mérkőzések, koncertek, bemutatók, egyéb sportrendezvények) mellett vendéglátó- és kiskereskedelmi egységeknek, irodáknak is otthont adnak. Ezáltal a fogyasztók tovább maradnak, és többet költenek, extra bevételt generálva, miközben az említett magas állandó költségeket az üzemeltető képes sokkal jobban szétteríteni. Ez is hozzájárul, hogy manapság a stadionok már nem csak mérkőzésnapokon, de az átlag hétköznapok folyamán is a mindennapi szórakozás egyik meghatározó helyszínévé válnak.

Item Type:MA/MSc thesis
Subjects:Logistics, production management
Culture, sport
ID Code:6090
Specialisation:Logisztikai menedzsment szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:26 Mar 2013 11:40
Last Modified:02 Jul 2016 21:00

Repository Staff Only: item control page