A hazai gyógyszergyártók és a Széll Kálmán Terv : Esettanulmány : Az EGIS Nyrt.

Frang, Géza Attila (2012) A hazai gyógyszergyártók és a Széll Kálmán Terv : Esettanulmány : Az EGIS Nyrt. MA/MSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Abstract

A hazai gyógyszertámogatási rendszert a 2011. július 1-jével életbe lépő Széll Kálmán Terv intézkedéseinek első hulláma jelentős mértékben formálta át. A dolgozat célkitűzése annak vizsgálata volt, hogy a szabályozási környezet változása milyen hatással volt a hazai gyógyszergyártók működésére és üzleti kilátásaira, illetve a cégeknek milyen lehetséges stratégiai alternatívái vannak az alkalmazkodásra. A dolgozat elméleti keretét az üzleti modellek irodalma képezi. A dolgozatban három szintet különböztettem meg és szintetizáltam, melyekre vonatkozólag vizsgáltam a szabályozási környezet változásainak hatását. Elsőként a clopidogrel hatóanyag piacának alakulását vizsgáltam, majd az iparági társadalombiztosítási (TB) kifizetések és gyártói befizetések változását elemeztem. A dolgozat központi egysége a szabályozási környezet változásának az EGIS üzleti modelljére gyakorolt hatásának értékelése, a cég stratégiai alternatíváinak feltérképezése. A témaválasztás egyszerre rendkívül aktuális és érzékeny terület a hazai gyógyszercégek eredményességének érintettsége okán. Az aktualitás miatt nem állt rendelkezésre átfogó tanulmány a témáról, mely egyszerre jelentett korlátot és motivációt. A dolgozatban építkeztem a releváns iparági tanulmányokban foglaltakra és az Országos Egészségpénztár (OEP) oldaláról elérhető nyilvános adatbázisok elemzésére. Az összegyűjtött információkat kiegészítettem és megerősítettem a hazai gyógyszercégek vezetőivel és munkatársaival készített interjúkkal. A clopidogrel hatóanyag piacán az EGIS és a Richter a 2012. április 1-jei vaklicit során nem csökkentette árait. A hatóanyag piaca jól mutatja azt, hogy a hazai gyógyszergyártók nem fogják a végletekig csökkenteni áraikat, mert az veszélyeztetné lényegesen nagyobb exportpiacaikon a termékeik árazását (nemzetközi referenciaárazás). A TB támogatások az árcsökkentések és a nagy értékű gyógyszerek kórházi átsorolása miatt jelentősen csökkentek, a TB arányos gyártói befizetések összességében nőttek a kulcs emelkedése (12%-ról 20%-ra) miatt. Az EGIS bevételi és kiadási oldalára is jelentős negatív irányú nyomást gyakorolt a szabályozási környezet változása. A cég jelentősen csökkentette hazai termékportfóliója árait (2011. október 1-jei vaklicit során 6,9%-kal), de várhatóan a jövőben több terméke esetében ezt nem fogja megtenni. A vállalat hazai piaci függősége előreláthatólag tovább fog csökkenni, és a biohasonlók piacára belépés jelentős növekedési lehetőséget kínál számára. Az EGIS nem fogott az értékesítési területen komoly létszámleépítésbe, az orvoslátogatói hálózatának kulcsszerepe van a vállalat sikeres működésében. A hazai szabályozási környezet „ötletszerű” alakulása a cégek eredményességére gyakorolt negatív hatás mellett azok kockázatosságát is jelentős mértékben növelte, a tulajdonosi értéket ezáltal két oldalról is csökkentve. A kormányzat feltételezései a hazai gyógyszercégek tartalékaival kapcsolatban nem feltétlenül megalapozottak. A gyógyszerszektor hazai csúcsiparág, melynek jövőbeli kilátásait a kormányzat intézkedései nagymértékben beárnyékolták. A hazai gyógyszerellátás generikus import gyógyszerekből biztosítása egyik napról a másikra számottevő logisztikai kihívásokat vet fel. A közeljövő központi jelentőségű kérdése az, hogy mekkora tartalékai vannak a hazai gyógyszercégeknek, és a várható további megszorításokkal szemben milyen valós stratégiai alternatíváik, alkalmazkodási lehetőségeik vannak.

Item Type:MA/MSc thesis
Subjects:Finance
Management, business policy
Business organisation
ID Code:5469
Specialisation:Pénzügy szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:08 Nov 2012 09:11
Last Modified:02 Jul 2016 20:53

Repository Staff Only: item control page