Az intertemporális döntések anomáliái, avagy a jó hitelek a hiperbolikus diszkontálás alapján

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban egy olyan újabb megközelítését mutatom meg az intertemporális döntéshozatalnak, amely a neoklasszikus közgazdaságtanban használt diszkontált hasznosság modell anomáliát kiküszöbölve ad egy pontosabb képet a fogyasztói viselkedésről. Ehhez felhasználom majd Loewenstein és Prelec (1992) hiperbolikus diszkontálási modelljét, amely a fogyasztói viselkedést már pontosabban képes leírni (Lippai [2009]), mint a konstans diszkontrátát alkalmazó hagyományos modell. Ezért először áttekintem a diszkontált hasznosság modellből eredő anomáliákat, majd az új modell eredményeit felhasználva ismertetem az idő függvényében konstans és a hiperbolikus diszkontráta különbségéből adódó lehetőségeket a hitelfelvétel folyamatában. Ezáltal dolgozatomban bemutatom, hogy milyen feltételek mellett tudnak kölcsönösen előnyös hitelszerződést kötni, és egyben kitérek arra, hogy e modell alapján milyen megfontolások útján tudná egy bank a profitját úgy növelni, hogy az intézkedések ellenére még mindig kedvező legyen a fogyasztó számára a hitelfelvétel. Majd egy egyszerű gyakorlati példán keresztül megjelenítem, hogy ez a banki magánhitelezésben megvalósult-e.