Mire jó a szervezeti demokrácia? : A korlátozott demokrácia modellje

Absztrakt (kivonat)

A demokratikus vezetési módszerek egyre jobban terjednek mind az elméleti mind a gyakorlati vezetéstudományban. Dolgozatom célja, hogy bemutassa ennek elméleti hátterét, illetve korlátait. Elemzésem középpontjában az áll, hogy a tudás, mint vállalati erőforrás szerepének és a versenykörnyezet turbulenciájának növekedése miatt a vállalati vezetés jelentős információs kihívással áll szemben. Ennek lényege, hogy motiválnia kell az erőforrásokat ismerő munkavállalókat, hogy osszák meg információjukat a stratégiaalkotáshoz és az innovációhoz, valamint ösztönöznie kell őket a stratégia megvalósítására. Ezen információs kihívás kezelésére az innovációra ösztönző és elkötelezettséget eredményező demokratikus vezetés alkalmasabb mint a magas operatív válaszképességre képes autokratikus vezetés. Azonban mivel a demokráciának több hátránya is van, a vállalatoknak nem kell, hogy célja legyen a totális demokrácia elérése. Dolgozatomban bemutatom a hatásköri és az időbeli korlátozott demokrácia egy modelljét. Ez alapján a döntésekbe azokat a munkavállalókat vonjuk be, akik információval bírnak az adott erőforrásról, illetve a vállalat számára fontos tevékenységet befolyásolnak. Az időbeli korlátozás lényege, hogy előre definiált, hogy egyes döntéseket milyen időközönként hoznak meg a vállalatoknál, így az operatív döntésekről akár napi szinten, összvállalati stratégiáról viszont akár több évenként hozhatnak döntést a munkavállalók. A korlátozott demokrácia bevezetésére egy három lépcsős módszert mutatok be, melynek első része, hogy azonosítsuk, hogy a szervezet melyik területén jelent előnyt a demokratikus vezetés alkalmazása (szituatív tényezők). Második tényezőként fontos, hogy azonosítsuk, hogy mind a menedzsment mind a munkavállaló igényli-e a demokratikus vezetést, illetve rendelkezik-e azokkal a képességekkel, ami a demokratikus működéshez szükséges (érintetti tényezők). Végül a hatásköri és időbeli korlátozással kialakíthatjuk a megfelelő vezetési módszert (korlátozott demokrácia). Dolgozatom végén a demokratikus vezetés magyarországi állapotát vizsgálom. Bár a demokratikus aktivitás igénye növekszik a fiatalabb és tudás-munkások esetében, a válság hatására újra megnőtt a vezetés centralizációja.