Hogyan döntenek a házasok és az élettársak? : A házasságban és élettársi kapcsolatban élők vásárlási döntéseinek összehasonlítása a magas érdekeltségű termékekre vonatkozóan

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a házasságban és az élettársi kapcsolatban élők döntéseit hasonlítottam össze, nagy érdekeltségű termékek vásárlása esetén. A dolgozat fő kérdése, hogy van-e különbség a két csoport döntései között, ha közös használatú terméket vásárolnak. Emellett választ keresek arra is, hogy vannak-e tipikus férfi és női, valamint közös döntések. Megnézem továbbá azt is, hogy miként kezelik a pénzügyeiket, hogyan fizetik a közös költségeket, és hogyan gazdálkodnak a párok, valamint arra is kitérek, hogy ingatlanvásárlás során miként döntenek és kinek a nevére íratnák a lakás tulajdonjogát. A kutatásom során online kérdőíves megkérdezést alkalmaztam és a kapott válaszokat kvantitatív módon elemeztem. A dolgozatom első felében áttekintettem, hogy milyen változások történtek a társadalomban, melyek ahhoz vezettek, hogy új típusú kapcsolatok jöttek létre, és egyre elfogadóbbak evvel az emberek. Ezek után megnéztem a családi életciklusok kialakulását, a fogyasztói viselkedést és a döntési folyamat felépítését, valamint a családon belüli döntéshozatalt, és a háztartások pénzkezelését. A szakirodalom ismertetése után, bemutattam kutatási kérdéseimet, hipotéziseimet, a általam alkalmazott kutatási módszert, majd elemeztem a kapott adataimat és ismertettem a főbb eredményeimet. Kutatásomat a konklúzióval zártam, majd megfogalmaztam a korlátokat és javaslatot tettem további kutatási területre. A vizsgálatom eredményeként azt kaptam, hogy nincs lényeges különbség a házasok és az élettársak döntései között. Hasonló esetekben döntenek a nők vagy a férfiak és hasonló szituációkban hoznak közös döntéseket. Ezzel szemben különbség van a két csoport pénzkezelésében és finanszírozási döntéseiben. A házasok együtt kezelik a pénzügyeiket és együtt fizetik a kiadásaikat, míg az élettársak inkább külön bankszámlát vezetnek és individuálisan döntenek a pénzügyeikről, és közös kiadásaikon osztoznak, tehát inkább egyedülállóként viselkednek. Emellett az is kiderült a kutatásból, hogy a házasok körében nagyobb a bizalom, mivel ingatlanvásárlás során, bárki fizeti ki a lakást inkább közös névre íratnák, míg az élettársak annak adnák a tulajdonjogot, aki finanszírozta az ingatlant. Tehát arra a következtetésre jutottam, hogy az élettársi kapcsolatban élők fogyasztói magatartása inkább az egyedülállók fogyasztói viselkedésével korrelál, és ezáltal másképp kell kezelni őket, mint a házasságban élőket, de mégis meg kell különböztetni ezt a fogyasztói csoportot az egyedülállók csoportjától.