Zenei szolgáltatások stílusok szerinti megoszlása az egyetemisták és főiskolások között

Somogyi, Gergely (2012) Zenei szolgáltatások stílusok szerinti megoszlása az egyetemisták és főiskolások között. MA/MSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
847kB

Abstract

Szakdolgozatom címe "Zenei szolgáltatások stílusok szerinti megoszlása, az egyetemisták és főiskolasok között". Mivel gyermekkorom óta foglalkozom zenével érdekel, nemcsak a zene történelmi, hangzástani, hanem marketing, gazdasági és menedzsment háttere is. A dolgozatom egy zenetörténeti áttekintéssel kezdődik, ahol bemutatom, a zenei világ művészeti hátterét. Fontosnak tartom, hogy mielőtt az olvasó elmerülne a zenei világ gazdasági háttérben, megfelelő képet kapjon arról, hogy hogyan alakult ki a napjainkban hallható zene. Kiemeltem a huszadik század zenéjét, ami a mai zenének feleltethető meg. Amint az a dolgozatom címében is olvasható, az elméleti háttér külön kitér a jelenkor zenei stílusaira, és színességére, fogyasztói szempontból. A zenei stílusok segítenek a zenehallgatóknak eligazodni az egyre szélesebb zenei palettán. A stílusok tulajdonképpen kategóriákat alkotnak, amelyek elhatárolják a különböző zenei hangzásokat egymástól. Mivel egyre szerteágazóbb a zene, sokszor nemcsak a fogyasztók, de még maguk a művészek sem tudják pontosan behatárolni az általuk hallgatott, vagy alkotott műveket. A zenei szolgáltatások jellemzésére is szükség volt, mivel ez is alapvető részét képezi a szakdolgozatomnak. A fogyasztók nagyon nehezen tudják elválasztani a zenei termékeket, a zenei szolgáltatásoktól. A HIPI elv segítségével elemeztem a zenei szolgáltatásokat, és igyekeztem megtalálni a határvonalat a termék és szolgáltatás fogalam között. Ez az elv jó támpontot adott, de a megfelelő definíciót a Kenesei és Kolos1 könyvből merített meghatározás segített a pontosan behatárolni, miszerint „a szolgáltatás alapvetően megfoghatatlan teljesítmény, cselekvéssorozat, folyamat, amely az esetek többségében, még ha tárgyiasult termékhez kötött is nem okoz változást a tulajdonviszonyokban.” A legismertebb zenei szolgáltatások a koncertek. Azonban a fogyasztók nem látnak be a koncertek menedzsment és gazdasági háttérfolymataiba. Úgy gondoltam, hogy felvázolom, a gazdasági és menedzsment folymatokat egy rendezvény kapcsán. Itt kitértem, a betöltendő pozíciókra, azok feladatköreire és összekapcsolódási pontjaira. A zenei fogyasztás átalakulása miatt, egy fejezet erejéig kitértem, hazánk digitális zenei trendjeinek bemutatására. Mivel a zenei hanghordozók mára elavulttá válnak, a piac is átstruktúrálódik a digitális értékesítés irányába. Megfigyelhetők ezek a trendek a mahasz jelentéseiben is. Egy új értékesítési csatorna is létrejött, amit P2P azaz Peer To Peer néven vált ismertté. Ez egy teljesen új értékesítési modellt biztosít a fogyasztóknak, amivel anyagi ráfordítás nélkül, a tér és idő korlátok megszüntetésével az internet segítségével könnyedén el tudnak érni tartalamakat. A kutatási háttér, összefoglalja a kutatás clkitűzéseit, és megfogalmazza a hipotéziseket: H1: Az egyetemisták életének alapvető változása az önállósodás. H1a: Az otthonról, való elköltözés meghatározó változás az egyetemisták életében. H1b: A felelősségvállalás jellege megváltozik az egyetemi évek alatt. H2: A zenehallgatás az egyetemisták korosztályában mindennapi, de magányos tevékenység. H3: A legtöbb egyetemista nem tudja pontosan stílus szerint besorolni a kedvenc zenekarát. H4: Az egyetemisták körében a legmeghatározóbb szempont a zenei szolgáltatások kapcsán az ár. H5: A zenei stílusokhoz különböző fogyasztói szokások köthetők. H6: Léteznek az egyetemere jellemző zenei stílusok, amelyeket a hallgatók előnyben részesítenek. Pl.: Műszaki – Rock, Közgazdász – Elektronikus zene. Miután az olvasó tájékozódott az elméleti háttérről, mélyinterjús kutatással megalapoztam a későbbi online formában lekérdezett kérdőíveket. A mélyinterjúk segítettek a megfelelő struktúra létrehozásában, a megfelelő kérdéstípusok kiválasztásában, és a kérdések és attitűd állítások megfogalmazásában. Öt fővel készítettem az interjút, amelyek diktafonnal rözítésre kerültek a későbbi pontos elemzéshez. A mélyinterjúk fő részei az egyetemmel, zenével, zenei szolgáltatásokkkal, közösségi médiával, az egyetemi élettel kapcsolatos részek és a demográfia. A kérdőíveket 100 fő töltötte ki. A minta közel felét a Budapest Corvinus Egyetem hallgatói tették ki, de számottevő az Edutus főiskola hallgatóinak száma is. A válaszadók között a nők és a férfiak aránya közel azonos volt, lakhelyüket, és oktatási intézményüket tekintve elsősorban budapesti válaszadókról beszélhetünk. Az alapstatisztikai elemzések elvégzése után rátértem, az összefüggések feltárására a változók között. Az első összefüggés a válaszadók neme és az attitűd állítások (16. kérdés) közötti összefüggéseket kutatja. Ennél a két változónál létrejött szignifikáns eredmények: 1. A Rock / Metál / Indie zenét hallgatók több alkoholt fogyasztanak, mint a Klasszikus zenét hallgatók. 2. A Rock / Metál / Indie zenét hallgatók kevesebb pénzt költenek szórakozásra, mint az Elektronikus zenét kedvelők. A kedvenc zenekarok stílusa és az attitűd állítások (16. kérdés) közötti összefüggés esetén a szignifikáns eredmények: 1. A Rock / Metál / Indie zenét hallgatók több alkoholt fogyasztanak, mint a Klasszikus zenét hallgatók. 2. A Klasszikus zenét hallgatók életkora átlagosan magasabb, mint az egyéb stílust hallgatóké. Az egyetemista élet és a hallgatók oktatási intézménye közötti összefüggéseke esetén szignifikáns eredmények: 1. A gimnáziumhoz képest az egyetemen / főiskolán, nincsen, vagy lényegesen kevesebb a kötöttségem 2. A gimnáziumhoz képest az egyetemen / főiskolán, nagyobb felelősség nehezedik rám. 3. A gimnáziumhoz képest az egyetemen / főiskolán, több időt töltök az iskolában. Kerestem, a kedvenc zenekar és a legkedveltebb stílusok közötti összefüggéseket, és a stílus szerinti azonosítás és a hallgatás gyakorisága közötti összefüggéseket is. A hipotézis vizsgálat során,a H1 hipotézist megtartjuk, a H1a hipotézist elvetjük, a H1b hipotézist szintén megtartjuk, a H3 és H4 hipotéziseket megtartjuk. A H2, H5, H6 hipotéziseket pedig elvetjük.

Item Type:MA/MSc thesis
Subjects:Culture, sport
Sociology
ID Code:4756
Specialisation:Marketing szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:14 Sep 2012 11:18
Last Modified:02 Jul 2016 20:46

Repository Staff Only: item control page