A magyarországi jelzáloghitel-piac kínálati oldalának elemzése

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a magyarországi jelzálogpiac történetét és felépítését mutattam be. A lakáshitelezés a rendszerváltás előtt nagy piaccal rendelkezett, azonban a rendszerváltás után kedvezőtlen makrogazdasági mutatóknak köszönhetően erősen visszaszorult. A jelzáloghitelezés fogalma először 1997-ben lett jogszabályban rögzítve, ám a jelzáloghitelezés valójában 2001-ben indult be az új lakástámogatási rendszer bevezetésének hatására. Az első devizaalapú jelzáloghitelek 2003-ban jelentek meg és hamar nagy népszerűségre tettek szert. Az amerikai subprime válság hatásai 2009-re gyűrüztek be a magyar jelzálogpiacra és közvetetten okozták 2010-ben a devizaalapú jelzáloghitelek betiltását és a kilakoltatási moratóriumot. Ezt követően a jelzáloghitelek kamatozásának, THM-ének és egyéb költségeinek alakulását vizsgáltam 2005 és 2010 között jelzálogtípus, illetve pénznem szerinti bontásban. Feltűnő volt a különbség a devizahitelek és a forint hitelek kamatpályája között; ez a devizaárfolyam ingadozásaira vezethető vissza. A devizahitelek THM-e eleinte jóval alacsonyabb volt a forinthitelekénél, ennek az oka az árfolyamkockázat, mely nem szerepeltethető a THM-ben. Ezután ismertettem a magyar jelzálogpiac meghatározó tényezőit. Ezen belül bemutattam a fontosabb releváns jogszabályokat, majd a piaci szereplőket és a köztük létrejött együttműködések típusait ismertettem, külön kitérve a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelekre. Majd a jelzáloglevelek kibocsátási módjait ismertettem, kitértem a másodpiaci belföldi forgalmukra, illetve a külföldi kihelyezésekre. A következő részben az amerikai másodrendű jelzálogpiaci válság hatásait mutattam be a magyar jelzálogpiacra és a gazdaságra vonatkozóan. Először bemutattam miként emelkedtek a likviditási és hitelkockázatok még a válságot megelőzően a kockázaton alapuló verseny miatt a bankszektorban. Ezután tértem rá a válság hatásaira, a forint árfolyamgyengülésére, a pénzügyi rendszer likviditásának szűkülésére és egyéb világgazdasági hatásokra. A fejezet végén kitértem a jelenleg fennálló szabályozásra (devizahitelek betiltása, kilakoltatási moratórium) és ennek a jelenlegi és várható hatásaira a gazdaságra. Ezután ökonometriai vizsgálatot végeztem a jelzálogpiaci reálkamatlábakon 2003 és 2011 eleje között. Nullhipotézisem az volt, hogy a jelzálogpiaci ex ante reálkamatláb állandó, mely különböző gazdasági sokkokon keresztül ritka, de jelentős változásoknak van kitéve. Elemzésemhez regressziós fa módszert használtam, mely magától felosztotta a vizsgált időszakot több homogén periódusra; én ezeknek a periódusoknak a segítségével vizsgáltam a reálkamatláb változásait mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású jelzáloghitelek piacán. Nullhipotézisemet végül elvetettem, de azt ki tudtam jelenteni, hogy a reálkamatláb változásai jól modellezhetőek az átlag változásával; az ezen felüli változások pedig nehezen megjósolhatóak. Felvetettem további elemzések végzésének lehetőségét, például az egyedi banki kamatok vizsgálatát, melyre adathiány miatt nem volt lehetőségem.