A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásának hatása az érintett vállalatok stratégiájára

Lenhardt, Dóra (2011) A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásának hatása az érintett vállalatok stratégiájára. Postgraduate thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Üzleti Gazdaságtan Tanszék.

[img]PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1426Kb

Abstract

A dolgozat alapvetően azt vizsgálja, hogy ma egy gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégnek stratégiailag milyen mértékben fűződhet érdeke ahhoz, hogy támogatáselszámolási szerződést kössön az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP), és ezáltal forgalmazott termékeit (vagy annak egy részét) támogatottként értékesítse a végső fogyasztók felé. Ma Magyarországon a társadalombiztosítás kb. 40-45 milliárd forintot szán évente a gyógyászati segédeszközök támogatására. A támogatási prioritások, és az, hogy mely eszközök mekkora mértékben részesülnek a támogatási keretből, évente változhatnak, miközben az eszközönkénti támogatások mértéke az elmúlt 10 évben nem emelkedett ezért a cégek számára fontos stratégiai kérdést jelent a támogatási rendszerhez való csatlakozásra vonatkozó stratégia kialakítása és a szabályozási környezethez való alkalmazkodás mértéke. Dolgozatomban a módszertani vizsgálati módszerek elemzését követően először pontosan behatárolom a vizsgálat alá vont gyógyászati segédeszköz termékek körét a fogalmi meghatározás során. Ezt követően részletesen bemutatom a támogatásba történő befogadási eljárást és ezen belül azt, hogy mit kell tartalmaznia a benyújtott kérelemnek, az elbírálás menete miként zajlik, és milyen alapelvi, szakmai és gazdasági szempontok alapján születnek a döntések az OEP-nél, továbbá ezen szabályok alapján mi a támogatásba történő befogadással kapcsolatos általános gyakorlat. Szó esik a már támogatási listán szereplő gyógyászati segédeszközök támogatásának folyamatos felülvizsgálati módjáról is. Ezt követi a dolgozatban a gyógyászati segédeszközt gyártó és forgalmazó piac felépítésének vizsgálata, amelyben kifejtésre kerül az iparág és az azt alkotó cégek jellemző tulajdonságai, az iparági verseny alapvető jellemzői a porteri öttényezős modell tükrében, a piacra történő speciális belépési korlátok ismertetése, valamint részletes kifejtésre kerülnek a gyógyászati segédeszközök értékesítési csatornáinak szokásostól eltérő jellegzetességei is. Tekintve, hogy a támogatási rendszer kereteit, a támogatás éves mértékét, és a támogatás igénybevételének részletes szabályait az állam jogszabályok útján határozza meg, ezért kifejtésre kerül az állami szabályozás jelentősége, és a támogatási rendszer létének befolyása az ettől függetlenül létrehozható hagyományos piaci versenyre is. A dolgozat kitér a gyógyászati segédeszközök marketingje és végső fogyasztói speciális jellemzőinek vizsgálatára, hiszen itt szintén rendhagyónak számít a hagyományos piaci körülmények között alkalmazott marketingeszközök hiánya, lévén, hogy támogatott gyógyászati segédeszközök végső fogyasztónak történő bárminemű népszerűsítése tilos. A fogyasztó kapcsán pedig fontos, hogy a támogatott terméket minden esetben kizárólag orvos írhatja fel a beteg részére, tehát hagyományosan meghozott fogyasztói döntésről sem beszélhetünk. A fenti, szokásostól eltérő iparági jellegzetességek részletezését követően, miután az olvasóval megismertettük a támogatási rendszer azon legfőbb sajátosságait, amelyek a stratégiai irányvonal kialakítására alapvetően hatnak, rátérek a támogatással kapcsolatos stratégiai menedzsment megalkotásának és megvalósításának menetére, továbbá meghatározom azokat a tényezőket, amelyeket a stratégiaalkotás során figyelembe kell venni a támogatott gyógyászati segédeszközök forgalmazása kapcsán. A fentieket követően a stratégia vizsgálatát kiterjesztem a gyakorlatra, mert az elméleti elemzés mellett elengedhetetlennek tartottam a kérdés vizsgálatát elvégezni a forgalmazók egyedi üzletvezetési gyakorlatára is. Ennek kapcsán kettő olyan cég vezetőjét kerestem meg, amelyek támogatott termékeket is forgalmaznak. Az egyik cég a hallókészülékek forgalmazására specializálódott Widex-H Kft., míg a másik cég a háziorvosi eszközök forgalmazását végző Rextra Kft. Azért választottam ezt a két céget, mert mind az általuk forgalmazott termékek, mind a piaci részesedésük az általuk gyártott termékek piacán, mind pedig a támogatás elnyerésére irányuló stratégiájuk eltérő, ezáltal jó összehasonlítási alapot ad a két különböző szemlélet. A Widex-H Kft. esetében ugyanis elsődleges a támogatásba történő befogadás lehetőleg teljes termékportfólióra történő kiterjesztése, erős piaci versenykörnyezet veszi körül és 7%-os piaci részesedése stabil. A Rextra Kft. ezzel szemben nem törekszik termékeinek támogatásba történő befogadtatására, iparági szektorában erős verseny nem tapasztalható, mivel 70%-os piaci részesedésével piacvezetőként ezen a területen inkább meghatározza a versenyt, továbbá elsődlegesen orvosok, mint az egészségkárosodottak számára forgalmazza termékeit, amelyek értékesítésének körülményeire a támogatás mellőzése miatt nem a támogatási rendszer, hanem a piaci törvényszerűségek hatnak. Legvégül a fentiekből levont következtetések alapján azt vizsgáltam, hogy ma a Magyarországon működő támogatási rendszer alapján milyen stratégiát érdemes követni egy olyan vállalatnak, amely gyógyászati segédeszközöket forgalmaz, továbbá érdemes-e a támogatási rendszerbe történő belépést és bent maradást választani, vagy a távolmaradás esetén hagyományos piaci körülmények között is elérhető hasonló üzleti eredmény. Összességében az a konklúzió vonható le, hogy a jelenleg a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégek legtöbbjének – amely kellő piaci méretekkel rendelkezik – alapvetően stratégiáját kell képezze a támogatási rendszerben való minél nagyobb részvétel, hiszen ezáltal forgalmuk kisebb-nagyobb mértékben növelhető. A támogatási rendszer jellemzője ugyanis a rászorulók gyógyászati segédeszközzel való ellátása és életminőségének javítása érdekében, hogy a fenti iparágon belül olyan mesterséges szektorpiacokat (a másik oldalról nézve viszont munkahelyeket, adóbevételeket és társadalmi elégedettséget is) keletkeztet a befizetett egészségbiztosítási járulékokért cserébe, amelyeknek a támogatás megléte nélkül nem jöhetne létre a működéshez szükséges forgalma.

Item Type:Postgraduate thesis
Subjects:Management, business policy
Social welfare, insurance, health care
ID Code:4589
Specialisation:Jogász-közgazdász szak
Deposited By:Beáta Vasvár
Deposited On:03 Sep 2012 14:42
Last Modified:03 Sep 2012 14:42

Repository Staff Only: item control page