Magyarország energiafelhasználása 2030-ig

Erdődi, Balázs (2012) Magyarország energiafelhasználása 2030-ig. BA/BSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
796kB

Free and unrestricted access: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Erdodi_Balazs.pdf

Abstract

Dolgozatom központi tárgyául egy olyan témát igyekeztem választani, ami Magyarország számára meghatározó jelentőséggel bír. Mint minden fejlett országban, így hazánkban is az energia jelenti gazdaság vérkeringését, nélküle fenntarthatatlan lenne információs társadalmunk és mindennapi életünk. A jelenkor nagy kérdései közé tartoznak a fosszilis energiahordozók rendelkezésre állásának csökkenése, a globális felmelegedés hatásai és a biztonságos energiaellátás megteremtése a gazdasági szereplők és az állampolgárok számára. Az energiafelhasználás biztosításához szignifikáns infrastrukúrális beruházásokra és egy áttekinthető ellátási rendszer kiépítésére van szükség, amelyek megvalósítása időigényes feladat. Egyértelmű, hogy az optimális energiapolitika kialakítása hosszú távú tervezést igényel, ezért esett a vizsgálati időintervalummom napjainktól a 2030-ig kiterjedő időszakra. A téma teljes megértésének érdekében megvizsgáltam az energiafelhasználást érintő múltbéli hatásokat, kifejtettem a jelenlegi állapotok helyzetét és az energiapolitikai trendek alapján felvázoltam a lehetséges változásokat a jövőre kitekintve. A dolgozat első részében ismertettem azokat a tényezőket, amelyek hatással voltak jelenkori energiafelhasználásunkra. Ehhez szükségesnek éreztem bemutatni a 20. század második felében és a 21. század elején bekövetkezett szerkezeti változásokat hazánk energiaszektorában. Ezt követte a külső tényezők – a nemzetközi kötelezettségek- ismertetése. A legfontosabbak ezek közül a kiotói jegyzőkönyv hatását és az Európai Unió előírásait részletesen kifejtettem. Az első részt a következő két évtized energiapolitikai irányának a felvázolása zárta, melynek legfontosabb eleme a 2011-ben elfogadott 77/2011. (X.14.) országgyűlési határozat, amely javaslatokat tesz a 2030-ig terjedő időszak energiapolitikájának alakítására nézve. Az elképzeléseket a közeljövőben az állam cselekvési tervekkel kívánja megvalósítani. A dolgozat második részében Magyarország energiafelhasználásának a jelenlegi helyzetképét elemeztem. Az energiaszektor általános jellemzőinek felvázolása után kitértem az egyes energiahordozó típusok felhasználásának állapotára. A fosszilis energiahordozók kapcsán kiemeltem a szén jelentőségének a csökkenését, valamint a földgáz és üzemanyag-felhasználás növekedését az utóbbi években. A megújuló energiaforrások az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően feltörekvő szerephez jutnak hazánkban is, növelve az ország saját természeti adottságainak kihasználását. A nukleáris energia stagnáló helyzetben van hazánkban, de a 2011-es fukushimai reaktor katasztrófa hatására Magyarországon is áttekintésre kerültek ezen energiaforrás előnyei és hátrányai. Ennek a fejezetnek a célja egy olyan kiindulási pont ismertetése, amely elengedhetetlen jövőbeli energiapotenciál vizsgálatakor. A harmadik részben a jelenlegi helyzetkép egy másik aspektusát ismertettem: a magyar energiaszektor szereplőit és a fogyasztás eloszlását az országban. Ebben a fejezetben fontosnak tartottam kifejteni, hogy az energiafelhasználás konkrétat milyen mértékben jelentkezik a magyar árampiacon, hőpiacon és a közlekedésben. Kifejtettem az áram- és hőpiaci szolgáltatók rendszerét. Ezt követte a hazai erőművek hálózatának ismertetése, az épületek energiafogyasztása és közlekedés legfontosabb energiafelhasználással kapcsolatos elemei. Az utolsó részben fejtettem ki a jövőképpel kapcsolatos előrejelzések, elvárásokat és lehetőségeket hazánk energiafelhasználásával kapcsolatban 2030-ig. Először kiemeltem a konvencionális energiahordozók és nukleáris energia felhasználás változásának lehetséges kimeneteit, továbbá az ezekhez kapcsolódó erőműépítések, közlekedésbeli változások és az épületenergetika hatékonyság növelésének kérdéseire is kitértem. Végül a megújuló energiafelhasználás emelkedésének potenciális hatásainak bemutatása következett, mely a biztonságos és független hazai energiaterelés megteremtésének kulcsa lehet a jövőben. A dolgozatomban egy olyan átfogó képet igyekeztem megismertetni, amely az energiafelhasználásunk változásának legfontosabb tényezőit mutatja be, és betekintés nyújt a hazai energiaszektor jelenlegi és jövőbeli állapota közötti átmenet várható mozgatórugóinak mikéntjébe. Céljaim között voltak több független elemző társaság és statisztikai hivatal adatai alapján az energetikai módosulások és innovációk számszerűsítése és a rendelkezésre álló információ alapján saját szerkesztésű táblázatok és diagramok implementálása a tudományos tanulmányok leírásaiba.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Environmental economics, environment protection
Energy economy
ID Code:4531
Specialisation:Gazdálkodási és menedzsment szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:02 Aug 2012 13:18
Last Modified:02 Jul 2016 20:43

Repository Staff Only: item control page