Családi szerepek, befolyásolás a környezettudatosság kialakulásában

Varga, Kata (2011) Családi szerepek, befolyásolás a környezettudatosság kialakulásában. BA/BSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
383kB

Abstract

Dolgozatom témájául a családon belüli befolyásolást választottam a környezettudatosságra nevelésben, azaz, hogy a családoknál hogyan alakul ki a környezeti nevelés, a környezettudatosság. Ki és hogyan befolyásolja ennek a folyamatnak a kialakulását, valamint, hogy tanulhatóak-e ezek az attitődök, szokások. Érdekesnek tartom ennek a témának a kutatását, s véleményem szerint napjainkban egyre fontosabbá válik a környezetvédelem, a környezettudatosság, hiszen nagyban alakítói vagyunk Földünk jövőjének, s a folyamatosan rombolást mutató tendenciákat kisebb odafigyeléssel is meg tudnánk változtatni. Mindennapos döntéseinkkel is befolyásoljuk bolygónk sorsát, nem is gondolnánk, hogy mennyit jelent, ha égve hagyjuk a villanyt, vagy ha beülünk az autóba. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy mi határozza meg, milyen esemény vagy élmény alakítja ki a környezettudatosságot, s azt, hogy a szülők ennek megfelelően neveljék gyermekeiket, s ők tovább viszik-e majd a megtanult eszméket. Olyan családokat kerestem, ahol vagy a gyerek vagy a szülő erősen környezettudatos, s foglalkoztatja Földünk megóvása. Elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk ezzel a témával, hiszen manapság egyre többet hallhatunk környezeti katasztrófákról, s sokan nem is gondolnák, hogy mi magunk vagyunk a probléma okozói. Interjúalanyaim mind olyan családból származnak, ahol a környezetvédelem, a környezet szeretete természetes dolog. Mindannyian diplomás, tanult emberek, legtöbbjük pedagógus, de volt közöttük gyermekorvos is. Véleményük megegyezett abban, hogy sajnos a média rosszul kommunikálja a környezeti problémákat, a globális problémákat hozzák előtérbe, s így a saját országunk problémái szinte elvesznek. Sajnos nem jut kellő információ az emberekhez, így nem is tudják, hogy mit kellene, vagy mit nem szabadna tenniük a hétköznapok során. A megoldást abban látják, ha megfelelő segítséggel az állam, a kormány is beavatkozik. Elengedhetetlen, hogy törvényi módon szabályozzák a környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket, hiszen másként képtelenség rávenni az emberek nagy részét arra, hogy figyeljen környezetére. Az oktatás átszervezése kapcsán hasznos lépés lenne, ha már egészen kis korban megismertetnék a gyerekeket a környezetvédelem fontosságával, s akár az óvodában játékos programok keretében közelebb hoznák a természetet azok a gyerekek számára is, akik az amúgy városi forgatagban élnek, s nem jutnak elég környezet-közeli élményhez. Az interjúk elemzése után arra a megállapításra jutottam, hogy azok a szülők, akik tanultak, s érdeklődnek a világ dolgai iránt, felelősen gondolkodnak és cselekszenek Földünk iránt, s gyermekeiket is így nevelték. A vizsgált esetek mindegyikében sikeres környezeti nevelésről beszélhetünk, hiszen a felnőtté válás után is megmaradtak ezek az attitődök, s ami gyermekként még csak berögzült, megtanult napirendi pontok voltak, később tudatos lett, s a családi mintát tovább alkalmazzák. Természetesen ez sajnos nem minden esetben történik így, s sőt ez ma még Magyarországon csak a családok kis százalékára igaz. A jó körülmények között élő, tanult emberek saját érdeklődésük kapcsán utánajárnak az információknak, így tudják a környezetet károsító tevékenységeket leredukálni, s kellő információval tudatosan élni. A környezeti nevelés és a fenntartható fogyasztáshoz való út legfontosabb pontja tehát az információ. A vizsgált családoknál azt tapasztaltam, hogy a gyerekeket a szülők egyenrangúan kezelik. Bevonják őket a mindennapi döntésekbe, figyelnek a véleményükre. Klasszikus család modellekről beszélhetünk, ahol a háztartást az anya vezeti, a vásárlás során termékeket is ő választja ki. Interjúalanyaimnál a fiatalok vásárlási szokásai, miután otthonról elköltöztek a környezettudatosság szempontjából egy esetet kivéve nem változott, tovább vitték különálló életükbe az otthon már jól bevált szokásokat. Az egy eltérő eset tekintetében pedig pozitív változásról beszélhetünk. Míg otthon élése során a tisztítószerek esetében nem tudott édesanyjára hatni, elköltözése után saját döntése alapján már a környezetet nem szennyező, állatkínzás nélküli termékeket használja. Összességében tehát elmondható, hogy bár egyre inkább központi szerepet kap a környezeti nevelés, a fenntartható fogyasztás szelleme; az emberek többségéhez nem jut kellő információ, vagy nem foglalkozik a témával, hiszen mindenki csak a saját érdekeit figyeli, s megfeledkezünk Földünkről. A lakosság környezetvédelmi morálját kéne javítani, s bár sokat hallhatunk a különböző környezetvédő kampányokról, tettekben sajnos nem mutatkozik meg kellően. A XXI. század életének sajnos nagy része környezetszennyező. A rengeteg elektromos berendezés, az autó elengedhetetlenné vált már a kisebb szakaszokon is, a sok vegyszer, amit használunk akár takarítás akár a haj- és testápolás során, s a rengeteg műanyag csomagolás használata. Tudatossággal, kellő informáltsággal és akár törvényi szabályozás keretében ezeket csökkenteni, sőt megszüntetni kellene ahhoz, hogy megállítsuk Földünk rongálásának folyamatát. Ebben a felgyorsult világban képtelenek figyelni egymásra az emberek, azonban ha a sok reklámra költött pénz valamilyen formában a környezetvédelemre jutna, nagyban javíthatná az emberek morálját. Alkalmazkodnunk kell ehhez a modern világhoz, azonban azokat az apró tevékenységeket, mellyel segíthetünk a pusztítás megállításában, sőt saját környezetünk védelmében, saját egészségünk megőrzésében, minden embernek, minden családnak véghez kell vinnie. S bár azt hiszik, hogy egy család nem befolyásolja a szennyezést, ez nem igaz, mindannyian hozzájárulunk. Érdekes tapasztalat lenne, ha mindenki tisztában lenne saját ökolábnyomával, s tisztában lenne mennyire befolyásolja, károsítja a környezetet. Összefoglalva tehát a kellő informáltság segíthet a környezettudatos életmód kialakításában, s ha a gyerekek már kiskorukban megtanulják szeretni, tisztelni környezetüket.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Environmental economics, environment protection
Psychology
ID Code:4444
Specialisation:Gazdálkodási és menedzsment szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:08 May 2012 08:32
Last Modified:02 Jul 2016 20:42

Repository Staff Only: item control page