Befektetési alapok teljesítménymérésének elmélete és gyakorlata

Absztrakt (kivonat)

Jelen szakdolgozatomban azt a célt tűztem ki, hogy a befektetési alapokat bemutassam a lehető legtöbb szemszögből, majd néhány magyarországon kezelt alapra vonatkozóan számításokat végezzek az elmúlt ötéves teljesítményükre vonatkozóan. A dolgozat bevezető része után bemutatom az alapok fajtáit és legfőbb jellemzőiket. Néhány grafikonnal szeretném a magyar alapok legfőbb adatait szemlélteni, úgy mint nettó eszközértékük vagy darabszámuk. A második fejezetben az általánosságban jellemző díjakat és a magyar alapokat terhelő legfőbb költségeket részletezem. Ebben a részben igen érdekes és tanulságos megállapításokat teszek, hiszen az egyes alapkategóriák között számottevő különbségeket találhatóak. A teljesítménymérésről szóló részt alapjában véve két részre osztottam, ahol az első részben az alapvető hozamszámítási módszereket mutatom be, majd a 4. Fejezetben a klasszikus teljesítménymérési módszereket részletezem és alkalmazom az alábbi, magyarországon kezelt alapokra: ERSTE Nyíltvégű Közép-Európai Részvény Befektetési Alap, a Concorde Részvény Befektetési Alap, a GE Money Közép-Európai Részvény Alap, a Raiffeisen Részvény Alap és a Quaestor Tallér Részvény Nyíltvégű Befektetési Alap. Ezekről az alapokról tudtam legalbáb 5 évre visszamenőleg adatokat szerezni, valamint a Közép-Európai részvényekbe fektető alapokról lévén szó, eredményeik hazánkat is érintik. A fejezet során részletezem a mutatók számítási módszereit, majd a saját számítási metódusaimat. Az alapadatokat a BAMOSZ internetes honlapjáról töltöttem le, míg a CETOP20 index adatait a portfolio.hu internetes gazdasági oldalról. Ezt a fejezetet 5 részre bontottam, amiből 4 a következő négy mutatót részletezi.: Sharpe-mutató, Dupla Sharpe-mutató Treynormutató, Jensen-mutató. Az egyes fejzetekben és dolgozat összegzésébenlátható, hogy mindegyik eszköz más szemszögből közelíti meg befektetésünk „eredményességét”. Erre természetesen szükség is van, hiszen a befektetett pénzünk hozamát rengeteg faktor befolyásolja. A négy teljesítménymutató mellett egy külön fejzetet szántam az alapok korrelációinak és hozameloszlásainak bemutatására. Erre a fejezetre azért van szükség, hogy megállapíthassuk az alapoknak a piaccal való együttmozgását és a várható hozamok valószínűségét. A következő fejezetben egy érdekes cikket foglalok össze,mely Treynor és Mazuy szerzőpárostól származik. A szerzők azt a megállapításukat támsztják alá, mely szerint a befektetési alapok nem képesek hosszú távon nagyobb hozamra, mint a piaci benchmark index. A fejezetben részletezem a szerzők számításait, majd a saját kutatásaimat. A www.morningstar.hu internetes oldalon megkerestem az elmúlt 5 év 5 legjobban teljesítő amerikai alapját, melyet összehasonlítva az S&P 500 index eredményeivel, látható Treynor és Mazuy elméletének igazolása. Az alapokról készült grafikonok a mellékletben találhatók. A 6. Fejzetben egy táblázatban részletezen a vizsgálatba bevont alapokat terhelő díjakat, melyeket a befektetőkenk kell megfizetni. Ahogy azt a fejezetben kifejtem, a díjstruktúra szerinti sorrend és a teljesítménymérés alapján készített sorrend jócskán eltér egymástól. Érdekesnek találtam, hogy a legjobban teljesítő alapokat terhelő költségek lényegesen magasabbak mint a rosszul teljesítőké. A következő fejezet a teljesítménymérésről alkotott konklúzióimat és megállapításaimat tartalmazza. Összegzem dolgozat 5. fejezetben leírtakat és egy általános tájékoztatást nyújtok a felhasznált módszerekről, azok hibáiról, valamint saját kutatásaimról. A dolgozat utolsó fejezetében összegzem a befektetési alapokról és a teljesítménymérésüre alkalmazható metódusokl tett megállapításaimat. A megállapításaim mellett megemlítem a jelenkor leghíresebb befeketési alapjait minősítő cégeket. E cégek vizsgálata és bemutatása meghaladja a dolozatom kereteit ezért nem térek ki rájuk részletesen,de mindenképp meg akartam említeni, hogy a dolgozatom konklúzióját megerősítsem.