A lovaglás bevezetése a testnevelés tantárgy keretében a Budapesti Corvinus Egyetemen

Absztrakt (kivonat)

Manapság egyre fontosabbá válik az egészséges életmód, amelyhez nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. Szerencsére a felsőoktatásban legalább két féléven keresztül kötelezik erre a hallgatókat a testnevelés tantárgy keretében. Bár a Budapesti Corvinus Egyetem sportág kínálata igen széles, mégsem lehet lovaglást választani, mert nem szerepel a választható sportok között. Tehát a jelenlegi probléma, hogy nincs lovaglási lehetőség testnevelés óra keretében a Budapesti Corvinus Egyetemen. A dolgozatomban ennek a problémának a megoldását mutatom be, milyen módon, hogyan lehet bevezetni a testnevelés óra keretében történő lovas oktatást. A feltételezésem szerint van igény a lovaglásra a hallgatók körében, és a lehetőség is megteremthető, hogy rendszeres lovas oktatásban tudjanak részt venni a diákok. Dolgozatomat a probléma megoldása során alkalmazott kutatási módszerek bemutatásával kezdem. A kutatásomat mindvégig igyekeztem elméleti, szakmai tananyaggal alátámasztani és ez által szemléltetni annak gyakorlati alkalmazását. A kutatási módszerek bemutatását a jelenlegi helyzet felmérésével folytatom. A makrokörnyezet bemutatása során a Corvinus Egyetemhez hasonlóan népszerű és színvonalas képzést biztosító néhány budapesti egyetem és főiskola testnevelési sport kínálatát ismertetem. Ezt követően, a mikrokörnyezet leírása során, a testnevelés tantárgy teljesítésével kapcsolatos követelményeket mutatom be a Corvinuson, majd az érintett célcsoportot jellemzem; a 2010-2011-es tanév tavaszi félévében a testnevelés tantárgyat „hallgató” 2186 főből 460 megkérdezett diák válaszai alapján. Dolgozatomban ezután következik a kérdőíves kutatás menetének és eredményeinek bemutatása, amelyből kiderül, hogy a kezdeti hipotézisem, amely szerint van igény a lovaglásra a corvinusos diákok körében, beigazolódott. A kutatás során megismert, a lovaglással szemben támasztott hallgatói igényeknek megfelelő lovardát kellett megtalálnom. Ehhez mélyinterjúk sorát alkalmaztam, majd az így gyűjtött információkat összevetve a kvantitatív kutatás eredményével arra a következtetésre jutottam, hogy a legalkalmasabb lovarda a XVII. kerületi Akadémia Lovas Iskola. Az említett lovas egyesület által kínált feltételek megfelelnek a hallgatók elvárásainak, amelyek szerint viszonylag jól megközelíthető és árfekvését is tekintve elfogadható. Mindvégig szem előtt tartottam, hogy milyen külső és belső feltételek határozzák meg a lovaglási lehetőség megteremtését. Ennek megfelelően tehát nemcsak a hallgatók igényeihez kellett igazodni, hanem a már említett környezeti tényezőkhöz is. Csak olyan helyszín jöhetett szóba, amely a technikai hátteret, a színvonalas oktatói képzést és az egyetemmel való rugalmas együttműködést is biztosítani tudja. Dolgozatom végén a lovaglás testnevelés óra keretében történő bevezetésének menetére teszek néhány javaslatot, amely során megemlítem a Nemzeti Lovas Program stratégiai jelentőségét, mint olyan jövőbeli kilátás, amely állami szerepvállalással hozná közelebb a lovas sportot az egyetemi hallgatókhoz. Reményeim szerint, szakdolgozatommal sikerült olyan probléma megoldására javaslatot tennem, amely megvalósítása során akár későbbi versenyelőnyre is szert tehet a Budapesti Corvinus Egyetem.