Az RFID kiskereskedelmi bevezetése Magyarországon

Abstract

A dolgozatom az RFID alkalmazását vizsgálja a kiskereskedelemben a magyarországi viszonyok között. Maga az RFID, a rádióhullámos azonosítás az itt vizsgált alkalmazásában a hagyományos vonalkód funkcióját tölti be, de nem szorul optikai kontaktra a leolvasása – tehát nem kell látnia egymást a címkének és a leolvasónak, lehet köztük csomagolás vagy másik termék – és akár egyszerre több tucat dolog is azonosítható vele. A továbbiakban arra térek ki, hogy mik a feltételei a bevezetésének a kiskereskedelmi használatba, konkrét példaként a Tesco kereskedelmi láncra fókuszálok. A munkám első szakaszában bemutatom a technológia jellemzőit és az alkalmazott felhasználási módokat, lehetőségeket. Részletesen ismertetem az RFID előnyeit (gyors adatkezelést, pontosságot, emberi hibalehetőség minimálisra csökkentését, és az ezekből adódó költségelőnyöket és hozzáadott értéket). Külön kitérek a technológia veszélyeire, hátrányára és buktatóira. Elsősorban az adatokkal történő visszaélés veszélyeire, társadalmi és szervezeti ellenállásra, ugyanakkor a megtérülést veszélyeztető tényezőkre is. A világban már pozitív példaként megjelenő Wal-Mart kiskereskedelmi céget és piaci helyzetét összehasonlítom a hazai Tesco helyzetével. Szeretném, ha a dolgozatom túlmutatna egy előzetes felmérésen, így az RFID fiktív bevezetésének konkrétumait is igyekszem leírni. A dolgozathoz feltérképezem az érintetteket és a jelenlegi piacot: milyen géppark szükséges a bevezetéshez és ezek hozzávetőlegesen milyen áron szerezhetőek be jelenlegi árakon, a beruházás milyen várható megtakarításokkal és hasznokkal jár. Tudom, hogy nem juthatok pontos eredményre, de szeretnék egy kalkuláció által következtetéseket levonni, van e ma realitása a bevezetésnek. Munkám konklúziójaként azt kívánom szemléltetni, milyen feltételek mellett válna a bevezetés lehetővé, hol húzódnak a felhasználás határai.