Eredményszemlélet az államháztartás számviteli információs rendszerében

Absztrakt (kivonat)

Az állami feladatvállalás mind szélesebb területekre történő kiterjesztése egyre több pénzbe kerül, s e kiadások finanszírozása napjainkra egyre súlyosabb terhet jelent mind a közösségi döntések meghozataláért felelősök, mind az adófizetők számára. Ebből fakad, de a napjainkban is tartó gazdasági válság következtében a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kapott az állami feladatok körének felülvizsgálata, illetve a meglévő feladatok ellátásának gazdaságosabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé tétele érdekében szükséges intézkedések (reformok) iránti igény. Dolgozatomban arra igyekeztem rávilágítani, hogy az államháztartás számviteli rendszerében jelenleg érvényesülő módosított teljesítés- (pénzforgalmi) szemlélet helyett indokolt az eredményszemlélet bevezetése, meghonosítása, ami a fenti hármas követelményhez jobban igazodó, annak megvalósítását segítő információs rendszert eredményez. A dolgozat bevezetést követő második részében a közszféra pénzügyeivel kapcsolatos információk érdekeltjeit, valamint az egyes érdekhordozói körök információs igényeit vettem sorra. Ezt követően egy rövid fejezetben bemutattam az elméletileg alkalmazható, különböző szemléletű könyvvezetési módokat és az általuk szolgáltatott információtartalom alapján azok előnyeit és hátrányait. A negyedik fejezetben részletesen foglalkoztam a magyar államháztartási számvitel jelenlegi jellemzőivel, mint kiindulási alappal, majd sorra vettem a főbb érveket és ellenérveket az eredményszemléletű államháztartási számvitellel kapcsolatban. Ezt kitértem azokra a nemzetközi tényezőkre, amelyek a közszektor számvitelében az eredményszemlélet bevezetését szintén indokolttá teszik. Röviden kitér a dolgozat arra is, hogy az eredményszemlélet irányában – különösen az utóbbi évben – milyen lépések történtek a magyar államháztartás számviteli szabályozásában. Végül a fejezet rávilágít az eredményszemléletre történő átállás főbb kérdéseire, feladataira (célja, kormányzati támogatottsága, szabályozás, a bevezetés folyamata). A dolgozat végső konklúziójaként megállapítottam, hogy az eredmény-, illetve a közszférában inkább megfelelő elnevezéssel: teljesítményszemléletű számviteli információs rendszer irányában a kezdeti lépések már megtörténtek, amelynek erősödése a közeljövőben várható és szükséges. A realizációs elven nyugvó számbavételi rendszer nem oldja meg „varázspálcaként” az államháztartás összes gondját, de feltétlenül segíti a közpénzügyek átláthatóbbá tételét, a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának javítását, a teljesítmény mérését és értékelését a közfeladatok ellátása területén.