A kombinált fuvarozás és a BILK szerepe a magyar export‐import áruforgalomban

Vingelman, Mihály (2009) A kombinált fuvarozás és a BILK szerepe a magyar export‐import áruforgalomban. Thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
2MB

Abstract

A szakdolgozatom témájának a kombinált fuvarozás és a logisztikai központok kapcsolatának bemutatását választottam. A kombinált fuvarozás a jövő árutovábbítási módja, melyben elengedhetetlen szerepet tulajdonítok a logisztikai központoknak. Az áruforgalom világméretű növekedése az újabb igényekkel, újabb kihívásokat támaszt a logisztikai szakmának. Dolgozatomban először bemutatom az Európai uniós és a magyar közlekedéspolitikát, melyek sajnos nem tartalmazzák kellően hangsúlyosan a kombinált forgalom és az ahhoz kapcsolódó létesítmények fejlesztését. Hasonlóan látom a vasút helyzetét, melynek fejlesztése céljából méltánytalanul alacsony arányú támogatást adnak a közúthoz képest. A nemzetgazdaság fellendítése érdekében érdemes lenne változtatni a prioritásokon. Az ellátási lánc fejlődésével, az elmúlt évtizedekben Európa szerte kialakultak az áruforgalmi központok és a logisztikai szolgáltató központok. Közöttük sokszor nehéz különbséget tenni, de mégis láthatunk árnyalatnyi jellegbeli eltéréseket. A logisztikai szakma egyik aktuális kihívása a háztól‐házig forgalom lebonyolítása, melyhez elengedhetetlen fontosságúak a pontosság, az árueljuttatás minősége, a kedvező ár és a lehető leggyorsabb megvalósítás. Ebben a folyamatban kulcsszereplő az európai kikötőkből menetrendszerűen közlekedtetett irányvonat. Az irányvonat egy korszerű mozdonnyal gyorsan, kedvező áron, és egy konténerre vetítve is alacsonyabb fajlagos energiafelhasználással juttatja célba a konténeres árukat, így a környezetvédelem is magas prioritást élvez. Természetesen a szerelvény indításához, fogadásához és a rakodáshoz szükségesek a korszerű logisztikai központok is, melyek átfogó szolgáltatáskínálatukkal és egyablakos ügyintézésükkel teljes körű vevőkiszolgálást valósítanak meg. A vizsgálatban a Magyarországon piacvezető BILK Kombiterminál Zrt. szolgáltatásait mutatom be. Ezek ismeretében kirajzolódik előttünk egy komplex szolgáltatáscsomag, melyet azért érdemes választani, mert nagyban leegyszerűsíti és meggyorsítja az áruáramlási folyamatot. Két viszonylatot választottam a megfelelően szemléletes összehasonlítás érdekében, ezek a következők: Rotterdam – Duisburg – BILK, és Hamburg – BILK. Erre a két útvonalra árajánlatot kértem az alábbi vasúti operátoroktól: Hupac Intermodal SA és I.C.E. Transport Kft; majd természetesen közúti árakkal hasonlítottam össze a kapott ajánlatokat. Azzal a hipotézissel éltem, hogy az irányvonat kedvezőbb feltételeket nyújt az árutovábbításhoz, mint a kamion közúton. A hipotézisem pedig beigazolódott; főleg érdekes a közút és a vasút közötti különbségek eltérő mértékét látni a két vizsgált útvonal vonatkozásában. A gazdasági világválság lejjebb szorította a közúti árakat, de ez csak rövid távú kényszerhelyzet, mivel a jelenlegi közúti árak mellett a fuvarozó vállalkozások nem érik el a fedezeti pontjukat sem. A vasút viszont ennek köszönhetően egyre nagyobb piacot nyerhet. A jövőbe tekintve úgy gondolom, hogy a logisztikai központok és az őket összekötő nagy sebességű vasúti pályák be fogják hálózni Európát. Ezek a kiterjedt szolgáltatások új, keleti irányok felé fognak terjeszkedni, úgy, mint a Fekete‐tenger, Kaukázus, és egy távolabbi cél lehet akár Ázsia elérése is. Ebben az esetben már azt vizsgálhatnánk, hogy a kontinenseken átívelő áruforgalomban az irányvonat bizonyos szempontokat illetően lehet‐e alternatívája a konténerszállító hajóknak.

Item Type:Thesis
Subjects:Logistics, production management
International relations
ID Code:3500
Specialisation:Közgazdász-tanár Szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:25 Jul 2011 12:25
Last Modified:02 Jul 2016 20:32

Repository Staff Only: item control page