A finn és magyar PISA eredmények összehasonlítása a phenomenon based learning tükrében

Abstract

A finn és magyar oktatás szerkezete számos ponton eltér. Dolgozatomban ezen eltérések közül arra fókuszálok, hogy szignifikáns különbséget mutat-e a finn és magyar 15 éves diákok PISA-felmérésen elért pontszámában a phenomenon based learning, avagy jelenség alapú oktatás finn iskolákban való jelenléte. A módszer hatásának megfelelő vizsgálata érdekében a 2012, 2015 és 2018-as adatfelvételt használom, hogy egyaránt összevethessem azt az oktatási forma bevezetését megelőző helyzettel. Az elemzés során a matematikai, szövegértési, valamint természettudományi felmérés eredményeit vizsgálom. A dolgozatban megfelelő leíró statisztikai elemzés után a propensity score maching eljárást alkalmazom. Az eljárás esetén a kezelt és kontroll csoportok elemeit több matching eljárás segítségével illesztem össze úgy, hogy minimalizálom a megfigyelések távolságát vagy a létrehozott osztályokon belüli távolságok abszolút átlagát. A távolságként alkalmazott propensity score értékeket logisztikus regresszió, illetve véletlen erdő alkalmazásával határozom meg. Az így létrehozott, új, illesztett adatbázis feltárja a kezelt csoport, azaz a finn iskolák és a phenomenon based learning hatását az említett pontszámokra. Elemzésem alapján az oktatási forma szignifikáns különbséget mutat a magyar és finn diákok által elért pontszámok között.