A magyar családok kommunikációs eltérései a közösségimédia-használattal összefüggésben

Absztrakt (kivonat)

A történelem során kialakult együttélési szokások folyamatosan változnak az idő múlásával, a rendi társadalmaktól egészen a mai modern társadalmakig. A 21. században az információtechnológia rohamos fejlődésének következtében a kommunikáció átalakult, amihez a családoknak is alkalmazkodnia kellett. Az alábbi kutatás szemlélteti a családi kommunikációs klíma és a fiatalok közösségimédia-használata között rejlő összefüggéseket. A kutatás célja tehát, hogy minél szélesebb spektrumon összefüggéseket találjon az egyes családtípusok és a közösségimédia-használat gyakorisága, az átlagos napi használat, a közösségi platformokon való jelenlét, a szülői korlátozások, a szülő-gyerek közös médiahasználata, a gyerekek eszközökhöz való hozzáférhetősége és a szülői kvalitás, bevonódás mértéke között. A kutatásban felállított hipotézisek a fiatalok okoseszközhöz való hozzáférhetőségét leszámítva beigazolódtak, tehát a családi kommunikációs klíma két fő dimenzióján értelmezett családtípusok (társas és fogalmi orientáció), illetve a kutatásban részt vevő korosztály közösségimédia-használata a korábban felsorolt tényezők alapján korrelációt mutatott. Az empirikus kutatás eredményeihez kvantitatív kérdőíves módszert alkalmaztam kényelmi mintavétellel a 13-21 éves korosztályban. A minta ezáltal nem szolgál reprezentatív eredményekkel, azonban a vizsgálat a korábbi kutatások jelentős részét alátámasztja amellett, hogy ez egy meglehetősen friss kutatási terület. Magyarországon nem készült olyan kutatás ez idáig, ami a családi kommunikációs klíma és a fiatalok közösségimédia-használatának összefüggéseit vizsgálja mélyrehatóan. Az irodalmi áttekintésben számos olyan korábbi kutatás bemutatásra kerül, melyek ideális alapul szolgálnak a kutatáshoz. Ezek közül kiemelkedik Ritchie és Fitzpatrick (1990) kutatása, melyek a családi kommunikációs klímát mutatják be részletesen, továbbá Mikó és Nagy (2021), illetve Székely (2010) kutatása, akik a szülői mediációt és a techviselkedést vizsgálták, emellett pedig kifejezetten a témához szorosan kapcsolódóan végezte kutatásait, például Konok et al. (2019). A kutatás fő elméletei közé tartozik a család mint szocializációs közeg, a családi kommunikációs klíma, a közösségmédia-asználat térhódítása és annak veszélyei, illetve a családi befolyásoló erő. A kutatás főbb eredményei bemutatják, hogy elsősorban a családi kommunikációs klíma határozza meg, hogy a gyerekeknek milyen közösségimédia-használati szokásai alakulnak ki, amiről a mai digitalizált világban egyre fontosabb beszélni, hiszen a digitalizáció napról napra rohamosan fejlődik, és amennyiben a szülők nem megfelelően kezelik a gyerekeik médiahasználatát, akár veszélybe is sodorhatják őket. Azonban a különböző beállítottságú családok eltérő módon értelmezik a fennálló veszélyeket, azáltal pedig eltérő mintát mutatnak a gyerekeiknek. A kutatás eredményei az összefüggésekkel bizonyítják a témának a relevanciáját. Az előzetesen megfogalmazott összefüggéseket feltáró hipotéziseknek a jelentős része beigazolódott, így sikeresnek mondható a kutatás. A jövőben további kutatásokat érdemes végezni a szülők és gyerekek nézőpontját is egyaránt vizsgálva, ugyanis jelen kutatás egyoldalúan a gyerekek álláspontját méri fel, azonban a szülők tapasztalata és véleménye eltérő eredményeket mutathat. A kérdőíves kutatást így célszerű kvalitatív mélyinterjús kutatással is alátámasztani a relevancia növelésének érdekében. Emellett javasolt további összefüggéseket vizsgálni a demográfiai jellemzők, illetve a másodlagos szocializációs közeg (iskola, barátok) bevonásával, hiszen ezek a tényezők is meghatározó erővel bírhatnak a közösségimédia-használati szokások kialakulása során.