Az ikrek közötti kommunikáció fejlődése és sajátosságai - Az ikerszülők percepciójának kvalitatív vizsgálata

Absztrakt (kivonat)

Métneki Júlia, az egyik legkiemelkedőbb hazai ikerkutató (2019) azt vallotta az ikrek jelenségéről, hogy az ikrek születése a mai napig foglalkoztatja az embert, különleges lényként kezelik őket minden kultúrában; számottevő babonát, mítoszt és téveszmét kötnek születésükhöz. A XXI. századot tekintve – az ikrekkel kapcsolatban – felderítetlenebb területnek számít a kommunikáció témaköre, amely kardinális szerepet tölt be az egyén életében. Témaválasztásomat erősen befolyásolta ezen kutatási terület iránti hiányérzetem, vizsgálati elköteleződésem, valamint ikerlétem. A nyelvelsajátítás és szótanulás jelentőségteljes folyamat minden egyén életében, ugyanakkor ezen folyamatok fejlődése eltérő módon megy végbe. Lukács Ágnes és Pléh Csaba (2014) szerkesztésében közelebbről megtapasztalható a nyelvelsajátítás és beszédfejlődés, amely a dolgozat relevanciáját képzi. A kommunikáció területét vizsgálva számos pontra lehetünk figyelmesek, amelyek eltérők iker- és nem ikergyermekek között. Feltáró jellegű elemzésem során, kutatási kérdésként a nyelv elsajátításának és a beszédfejlődésének főbb tényezőire fókuszálok, arra, hogy milyen eltérések adódhatnak iker- és nem ikergyermekek között, illetve ezen eltérések milyen befolyásoló tényezők mentén jönnek létre, mindezt a szülők tapasztalásából megfigyelve. A kutatás középpontjába kívánom helyezni a szülői percepciót, vagyis hogyan érzékelik és tapasztalják a szülők az ikrek közötti kommunikációt és annak fejlődését, képes-e a szülő az ikrek beszédében és megnyilvánulásában általuk vélt újdonságokat érzékelni. Módszertanilag mélyinterjút készítek a kutatás során felkeresett egy- és kétpetéjű ikrek szüleivel, akik által felidézésre és visszaemlékezésre kerülnek a beszéd kialakítása során elsajátított, a szülők által tapasztalt gyermekekre jellemző ismérvek. Az eredmények különbözőek, az interjú adatai több esetben megegyeznek a szakirodalomi következtetésekkel, ugyanakkor a családok tapasztalatai között eltérések figyelhetők meg. További kutatásként elgondolkodtató, hogy vajon meglehetne-e akadályozni az ikergyermekek beszédkésését azzal, hogy a szülők jobban odafigyelnek a befolyásolási tényezőkre.