A közösségi média és a testkép kapcsolata – avagy a közösségi média egy görbe tükör?

Absztrakt (kivonat)

A testkép és az ezzel kapcsolatos elvárások, ideálok folyamatosan változtak a történelem során. A testideál változásában, illetve megítélésében egy új szereplő is megjelent a modern technológia jelenségében. A média mindennapi életünk részévé vált, nagyban meghatározva viselkedésünket, megjelenésünket. Az elmúlt évtizedekben megjelenő közösségi média a soványságkultusz egyik legnagyobb közvetítőjévé vált, ami főként a serdülők és fiatal nők testükkel való kapcsolatára van a legnagyobb hatással. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy a közösségi médiában megtalálható tartalmak milyen mértékű hatást váltanak ki a felhasználókból és hogy a közösségimédia-használat összefüggésben áll-e a testkép-és evészavarok kialakulásával. Ennek megállapításában a Body Mass Index (BMI) és az emberalakrajzok tesztje volt segítségemre. A primer kutatásom során kérdőíves módszert alkalmaztam, amelynek fókuszában a közösségi médiából kiragadott teltkarcsú és sovány testalkatot reprezentáló képi hatások által meghatározott ideális testalkatról való vélekedés áll. A vizsgálat során 173 önkéntes válaszadó eredményeit használtam fel. Ez 140 nő és 33 férfi válaszadóból adódott össze. Hipotézisem szerint a közösségi média negatív hatással van a testképre (1), illetve a nőkre nagyobb befolyással van a közösségi médiában található vizuális tartalom, mint a férfiakra (2). Legfontosabb eredményeim közé tartozik, hogy a BMI alapján sovány testsúlyúakra minimálisan, de negatív hatással voltak a közösségi médiából származó, soványságot bemutató képek, ezzel szemben a normális testsúlyú és túlsúlyos csoportban nem volt szignifikáns eltérés. Vagyis hipotézisem nem nyert teljes mértékben igazolást. Ugyanakkor második feltevésem, miszerint a nőkre negatívabban hat, mint a férfiakra, igazolást nyert. Mindent összevetve megállapítható, hogy a közösségimédia-tartalmai nem befolyásolják oly mértékben a testideállal kapcsolatos gondolkodást, valamint inkább a nők tekintetében figyelhető meg negatív hatása. Azonban a kutatásban részt vevő személyek csak minimális ingereket kaptak, ezért érdemes lenne interjús módszer segítségével több képet, hosszabb időn keresztül reprezentálni, mivel ezáltal lehetne lemodellezni a közösségi média valós használati módját.