Hogyan nevezzelek? Keretezés a 2022-es választási kampányban

Absztrakt (kivonat)

„Minden politika, fiam” mondja A tanú című filmben a püspök Pelikán elvtársnak Thomas Mann-t idézve (Mann, 1924, old.: 516). Ha mindent nem is tudunk a politikához kötni, a kommunikációt biztosan. Az ókori poliszok óta, ahol a szónokok az agórákon mondták el véleményüket egészen a 21. századig, ahol egy Twitter bejegyzés véget vethet egy politikus karrierjének, a kommunikáció és a politika kéz a kézben járnak. A politikai kommunikáció egyik kiemelten fontos tényezője a keretezés, hisz lehetővé teszi a politikusok számára, hogy bonyolult üzeneteket leegyszerűsítve tudjanak átadni (Gans, 2004), vagy hogy adott üzenetek részeit kiemelve más jelentéssel ruházzák fel azt (Entman, 1993). Ez a politikai kommunikációs technika kifejezetten releváns a 2022-es választási kampányban, ahol a 2021-ben megrendezett miniszterelnökjelölti előválasztás elérte azt, hogy a közvélemény leginkább két szereplőre koncentráljon. Mind Orbán Viktornak mind Márki-Zay Péternek kritikus, hogy jól pozícionálják magukat különböző kérdésekben és hogy jól keretezzék üzeneteiket. Nem csak mondanivalójuk helyes tálalása fontos, hanem az is, hogy magukat miként próbálják „eladni” a választóknak, illetve, hogy mivel próbálják őket meggyőzni arról, hogy ellenfelük nem megfelelő jelölt a miniszterelnöki pozícióra. Kutatásomban főképp a két jelölt beszédeit, interjúit, közleményeit, másodlagosan pedig közösségi média jelenlétét vizsgálom tartalomelemzéssel. Kutatásom eredményeképp nyilvánvalóvá vált, hogy a két szereplő jelentősen másképp keretezi üzeneteit. Míg az inkumbens Orbán Viktor sokkal stratégikusabb, konzekvensebb módon tálalja az információkat, Márki-Zay Péter kevésbé konzekvens a technika használatával. A miniszterelnökjelölti előválasztás győztese ezen túl pedig agresszívabban kommunikál, nagyobb súlyú szavakat használ, és igyekszik ellenfelét minél negatívabban keretezni.