A női énképre gyakorolt közösségi média hatások Avagy a túlfilterezett valóság árnyoldalai

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a közösségi média, ezen belül is az Instagram és az ott nagy térhódításnak örvendő influenszerek negatív hatásait vizsgálom a női énképre. Ahhoz, egy átfogó képet kapjunk a női nemről kitértem a biológiai, és a társadalmi nemi jellemzőkre, és olyan pszichológiai elméleteket alkalmaztam, mint Festinger társas összehasonlítás elmélete és Higgins elégedettségi elmélete, és ezek mellett bemutattam az énkép-testkép-önbecsülés alkotóelemeit. A kutatásomhoz online kérdőívet alkalmaztam, és az eredmények tökéletesen igazolták a felvetésemet, a kitöltők nagy része elégedetlen a saját testével Instagram használatot követően és ez főleg az influenszereknek köszönhető. Kortól függetlenül negatív hatása van az Instagramnak, ami azért érdekes, mert a legtöbb kutatás a tinédzserekre fókuszál. Mindemellett a kitöltők nagy részénél jelen van a karcsúság iránti késztetés, és erre az Instagram szintén csak rossz hatással. A média mellett kíváncsi voltam az egyéb szociokulturális tényezők hatására is, mint a család vagy a kortársak, de erre vonatkozóan nem kaptam releváns információt. Tehát elmondható, hogy a női nemre kifejezetten rossz hatással van az Instagram és az influenszerek, és ez minden korosztályra kiterjed. Az, hogy a tinédzserekre kártékonyabb-e, ahhoz érdemes lenne egy olyan kutatást elvégezni, ahol nagyobb elemszámú a tinédzser korú kitöltők száma. Jelen kutatásból kiderült, hogy nagyobb figyelmet kéne szentelni nem csak a fiatalabb generáció, hanem az idősebb korosztály médiatudatosságra nevelésére is, hiszen ők is egyaránt érintettek ebben a témában. Megtanítani, hogy felismerjék a valós és a túlfilterezett tartalmak közötti különbséget, és a tartalomgyártókat pedig arra ösztönözni, hogy sokkal valósabb tartalmakat osszanak meg a közösségi média felületeiken.