A közösségi média használatának pszichológiai hatásai

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájaként a közösségi média használatának pszichológiai kérdéseit szeretném közelebbről is megvizsgálni, kielemezni és kutatni. Többek között azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy miért válik egyre népszerűbbé a digitális világ? Miért küzd rengeteg fiatal önképzavarral? Van-e összefüggés a közösségi médiából érkező hatások és az önbizalom között? Hogyan húzzuk meg a vonalat a magánélet és a közösségi élet között? Hol a határ a valóság és az interneten mutatott világ között, és hogyan kezeljük a közösségi életet, hogy minél kevésbé sérüljünk benne? Négy hipotézist mentén, online kérdőív segítségével vizsgáltam az összefüggéseket. A hipotézisek a következőek voltak: H1: A legtöbb fiatal nem tudja elfogadni önmagát vagy az életét, mert rendszeresen idegenekhez hasonlítgatja magát a közösségi oldalakon. H2: A legtöbb ember vezette már le a feszültségét a közösségi médiában egy számára ismeretlen emberen. H3: A legtöbb fiatal számára okozott már szorongást az, hogy úgy érezte, ha nincs minden pillanatban jelen a közösségi médiában, akkor lemarad valamiről. H4: A legtöbb embernek okozott már rossz érzést a közösségi média használata, az ott kapott bántó, sértő komment. A témához kapcsolódóan a legnépszerűbb közösségi platformokat, a Facebookot, az Instagramot, a YouTube-ot, a TikTok-ot, valamint a Tindert mutattam be. A pszichológiai alapfogalmak kapcsán meghatározásra kerültek a konvergencia és a dependencia, mint a témához szorosan kapcsolódó alapfogalmak. A Bevezetés a közösségi média világába fejezetben Nicolas Negroporte Digitális lét munkája kapcsán tett kijelentése nyomán, vagyis, hogy „A számítógép-használat már nem a számítógépről szól, hanem az életről” indultam el, és vizsgáltam meg, hogy napjainkban hogyan viszonyul az átlagfelhasználó az internethez, a közösségi médiához. A legfrissebb statisztikai adatok mentén vezettem be, hogy az átlag magyar mennyi időt tölt a közösségi média oldalakon, melyeket a legtöbbet használta platformok. A közösségi médiához való kapcsolatot, az onnan érkező hatások pszichológiai lenyomatát a felhasználókon Nicole Ellison, A közösségi média használat pozitív hatásait vizsgáló munkája kapcsán, valamint Esa Sikkunnen a közösségi médiahasználat motivációi tanulmánya által mutattam be. Ebben a fejezetben foglalkoztam továbbá a közösségi média alapvető káros hatásai az emberi kapcsolatainkra, az okoseszközök és közösségi oldalak létrejöttével és fejlődésével, milyen szinten szűnt meg a magánszféra, és hogyan alakult át a szabadidő fogalma, illetve mindez milyen hatással volt az emberi kapcsolatokra. A Valóság kontra online világ alfejezetben kitértem Starr Roxanne Hiltz és Murray Turoff vizsgálatára, amelyben azzal foglalkoztak, hogy az emberek hogyan tudják kifejezni ugyanazokat az érzelmeket személyes közegben és az online térben. A közösségi média pszichológiája kapcsán az online térben való viselkedések hatásaival foglalkoztam, illetve azzal, hogy a közösségi média használata közben hogyan reagál az agyunk. A Buffer.com cikke alapján bemutattam, hogy a változott a közösségi média, amitóta a Facebook létrehozta a Like gombot. Ennek a fejezetnek a kapcsán, alfejezetben elemeztem, miért és mikor érezzük leginkább a késztetést a kommentekre?, valamint a Posztok, selfie-k, profilok kapcsán, hogy milyen reakciót vált ki az emberekből egy-egy profilkép vagy selfie a másikról. Ugyancsak ebben a fejezetben foglalkoztam az emojik szerepével a közösségi médiába. Az Eredmények fejezetben a kutatási kérdőívre beérkezett válaszokat mutattam be diagramok segítségével. A Diszkusszió kapcsán megállapítottam, hogy a közösségi média használatának pszichológiai hatásai dolgozat kapcsán tett több megállapítás is helytállónak bizonyult a kérdőíves kutatás tükrében, ugyanakkor szintén ezeknek a válaszoknak egy része cáfolta a hipotéziseknél tett kijelentéseket. A közösségi médiafelületek használatának elsődleges motivációja kapcsán kialakult eredmény indokolná a jövőben további kutatások elvégzését, ugyanis a válasz tükrében kiderült: az elmúlt évtizedben nemcsak a használat motivációi változtak meg, hanem a közösségi médiaplatformok használatának módja és célja is jelentősen átalakult. A kutatás eredményeit látva, összességében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mindennapi életben, az önbizalom és a jó érzés tekintetében nem nyom jelentősen a latba a közösségi médiából érkező hatások, a negatív üzenetek, kommentek nem rontanak jelentősen az ott jelenlévők életminőségén, illetve a lájkok, kommentek száma sem tud komolyabb mértékben hozzátenni az egyén jó érzéséhez, önmagához való viszonyához. Ugyanakkor a válaszok eredményeit vizsgálva felmerül az a kérdés is, hogy a válaszadók mennyire merik bevallani egy másik embernek, vagy akár önmaguknak is gyengeségeiket. Ha pedig elfogadjuk azt, hogy valóban nem bír az önbizalom tekintetében ekkora jelentőséggel az, hogy milyen hatások érnek minket a közösségi média felületeken, akkor továbbra is nyitott marad az a kérdés, hogy akkor mi az, ami miatt ekkora népszerűséggel bírnak a különböző közösségi oldalak, miért töltenek ott mégis ennyi időt az emberek, miért érzik szükségesnek, hogy ott kisebb-nagyobb mértékben megosszák az életük pillanatait, és reagáljanak az ismerőseik képeire, posztjaira, kövessenek celebeket, hírességeket?