A közösségi média használatának hatása a Z generáció karrierútjára

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom fókuszába a közösségi média használata és a Z generáció karrierútja közötti összefüggések vizsgálatát állítottam. Tanulmányom célja az olvasó figyelmének felhívása arra, hogy a 21.század egyik legpopulárisabb tele- és tömegkommunikációs eszköze identitásunk, fogyasztói szokásaink, kapcsolattartásunk mellett karrierutunkra, munkahelyi értékeinkre és a munkavállalással kapcsolatos eszméinkre is nagy hatással lehet. Tanulmányom szakirodalmi részében ismertetem a közösségi médiával kapcsolatos általános tudnivalókat, definiálom a generáció fogalmát, majd betekintést nyújtok, hogy milyen tulajdonságok jellemzik a Z generáció tagjait, mind általánosságban, mind szervezeti környezetben. Dolgozatom középpontjába a Z generáció pályakezdői állnak, munkavállalási helyzetük, identitásuk, sajátosságaik megismeréséhez Jeffrey Jensen Arnett ’Emerging adulthood’ – magyarul kezdődő felnőttkor – nevű tanulmányát használtam fel. Emellett kitértem a fiatalok karrierútjához szorosan köthető kapunyitási pánik témájára is. Kutatásomban elsősorban a közösségi média és a Z generáció készülődő felnőttjeinek karrierútja közötti kapcsolatot vizsgáltam, másodsorban azt, hogy milyen tényezők segíthetnék a jövőben a készülődő felnőttek pályaválasztási folyamatát. A témám kutatásához kvantitatív (online kérdőív) és kvalitatív (fókuszcsoportos interjú) módszereket is alkalmaztam. Abból eredően, hogy a fókuszcsoportos interjú kis létszámú, eredményeim nem tekinthetőek reprezentatívnak, azonban az általam vizsgált téma vonatkozásában fontos az érintettek gondolkodásmódját, véleményét mélyebben, részletesebben megismerni a témában esetlegesen felmerülő problémák könnyebb kezelhetőségének érdekében. Kutatási eredményeim alapján megállapítható, hogy a közösségi média rendszeres használata legalább kis mértékben befolyással van a fiatal Z generáció (készülődő felnőttjeinek) karrierútjára az egyén identitásán, illetve a platformon megtalálható tartalmakon keresztül. Emellett az a hipotézisem, miszerint a közösségi média felületek használata megnehezíti a fiatalok munkaerőpiacon való elhelyezkedését részben beigazolódott, hiszen az online közegben fellelhető megannyi lehetőség a készülődő felnőttek döntéshozatali folyamatát nem feltétlen könnyíti meg, hanem olykor inkább megnehezíti azt. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az online kérdőív kitöltőinek válaszai rávilágítottak arra is, hogy a közösségi médiumok alkalmazása sokszor motiváló, a célok meghatározására alkalmas eszközként szolgál. A jövőben célszerű lehet további kutatások elvégzése a Z generáció médiahasználata és munkaértékei, karrierpályája közötti összefüggésekkel kapcsolatosan annak érdekében, hogy mind a Z generáció tagjai, mind a munkáltató cégek számára gördülékenyebb legyen a munkaerőpiacon való együttműködés. A Z generáció szervezeti gondolkodásának és közösségi média használatának alapos megismerése továbbá segítségül lehet a következő munkavállalók generációjának, az Alfa generációnak fentebb említett témák körüli gondolkodásmódjának feltérképezésében.