Stratégiai célokhoz illeszkedő strukturális változtatások egy leányvállalatnál

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy egy vállalakozás hogyan alakítsa belső szerkezetét, munkaköreit és célrendszerét a folyamatosan változó külső tényezők és új stratégiai célok fényében. A téma elméleti hátteréül szolgált a kontingenciaelmélet, azon belül pedig kiemelt fókuszba tettem a stratégia és struktúra kapcsolatát. A továbbiakban bemutattam a strukturális változtatásokhoz köthető szervezési feladatokat, a szervezettervezés és a munkaszervezés folyamatát és céljait. Végül pedig a Balanced Scorecard és a stratégiai térkép eszközrendszerét mutattam be, megalapozva a gyakorlati használatukat. A kutatásomat egy hatalmas multinacionális vállalat a PPG egy magyar leányvállalatánál, a PPG Trilaknál végeztem. A Trilak egy festék és bevonó anyag gyártó cég, legismertebb termékei a Héra és a Trinát. A cég fő profilja a festék kereskedelem, vásárlói pedig a különböző festékboltok (tehát a Trilak eddig nem érétkesített végfelhasználóknak). Egy nagy múltú magyar vállalatról van szó, több mint 100 éve gyárt a vállalat festéket a Soroksári gyárban, ez idő alatt több tulajdonosa is volt. Jelenleg közel 300 alkalmazottja van és az éves árbevétele több mint 15 Mrd. forint. Az ügyvezető igazgató szavaival élve a cég fejlettségi szintje a következőképpen írható le: „Már kellően nagyok vagyunk ahhoz, hogy rendszereket használjuk, de még vannak olyan gyerekbetegségeink, amik egy családi vállalkozásra emlékeztetnek.” Személyes tapasztalataim is vannak a céggel kapcsolatban, hiszen itt dolgozom már lassan 4 éve, jelenleg projektmenedzser pozícióban. A Trilakra változások várnak, a hagyományos értékesítési csatorna (festékboltok) már nem tud olyan volumennövekedést biztosítani, amit a cégtől elvár az anyavállalat, ezért új értékesítési csatornákat kell megnyitnia a Trilaknak. Ezt befolyásolja még a legnagyobb versenytársnál történő felvásárlási folyamat és a vásárlók szokásainak megváltozása. A Trilak két új csatornán szeretné értékesíteni a termékeit, az egyik egy webshop (a webshop implementációs projektnek én vagyok a projektmenedzsere), tehát internetes érétkesítés végfelhasználóknak, a másik pedig az állami, önkormányzati, nagyvállalati építkezési projektek megszerzése tenderek során. A másik fontos változás, hogy az anyavállalat bemutatott egy olyan IT rendszert a leányvállalatai számára, ami egy tanuló szervezet kialakítását, egy tudásbázis felhalmozását támogatja. Ez a gondolkodás, ahogy a kutatásom során kiderül, idegen a Trilak szervezeti kultúrájától, hiszen sokan időpazarlásnak tartják. Ellenben az anyavállalat stratégiai célként jelölte ki, hogy minden leányvállalata alakítson ki egy tanuló szervezeti kultúrát és ennek kötelezően meg is kell felelniük. Kutatásom a sales és a marketing szervezetre fókuszál, hiszen ezt a két szervezetet érintik a leginkább a változások. Olyan strukturális átalakításokat javasoltam a sales szervezeten belül, ami lehetővé teszi, hogy a két új értékesítési csatorna megkapja a szükséges erőforrásokat és figyelmet. Ezt a szervezettervezés és a munkaszervezés elméleti részben bemutatott eszköztárának használatával vittem véghez. A marketing szervezet lényegesen kisebb, mint a sales szervezet, itt a munkaszervezés fő elvének a megváltoztatását javasoltam (brand marketingről, channel marketingre), szintén abból a célból, hogy az új értékesítési csatornák megkapják a szükséges marketingtámogatást. A stratégiai térkép és a BSC eszközeinek segítségével kialakítottam egy célrendszer javaslatot is a marketing és a sales szervezetére közösen. Ez támogatja, hogy a vállalatban ne csak a pénzügyi, hanem a tanulás fejlődéssel kapcsolatos célok is előtérbe kerüljenek. Itt megfogalmaztam mérőszámokat és elvárásokat is az érkező IT rendszer használatával kapcsolatban. Ezekhez a mérőszámokhoz kötöttem teljesítményértékelő és bonusz rendszert is, hogy nyomatékosítsam a fontosságukat a stratégiai célok szempontjából, a célkongruenciát támogatva. A kutatásom során kiderült számomra, hogy a változásokkal kapcsolatban magas a bizonytalanság a szervezeteken belül, ezért röviden kitértem a változásvezetés fontosságára és egy-két rövid javaslatot is megfogalmaztam, de ez nem szakdolgozatom fő fókusza, ezért csak érintőlegesen foglalkoztam a témával.