Teljesítménymérési és –értékelési rendszer kialakítása egy kisvállalatnál

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a kisvállalati teljesítménymérés lehetőségét vizsgálatam egy általam kiválasztott szervezet esetében. Kutatásommal arra szerettem volna választ kapni, hogy szükséges-e egy kisvállalat számára egy teljesítménymérő rendszer kialakítása Ehhez a szakirodalmi áttekintést a kis-és középvállalati szegmens fogalmi meghatározásaival kezdem, majd tulajdonságaik ismertetésével folytatom. Ezt követően a kérdéskört szűkítve a hazai viszonyok és sajátosságok bemutatása következik, majd Adizes életciklus modellje alapján néhány kapcsolódó kisvállalati sajátosságot is felvázolok. Ezek után a fókusz a Vállalati teljesítményértékelésre kerül át. Ennek kapcsán először a pénzügyi teljesítménymérést és -értékelést, majd a vonatkozó leggyakoribb mutatókat vázolom fel. A XX. század vége felé dominanciájuk csökkenésével megjelentek olyan modellek, melyek a pénzügyi mutatók mellett már a nem pénzügyi mutatókat is tartalmazták. Ezek közül az olyan jelentős sémákra térek ki, mint a Balanced Scorecard, a EFQM modell, illetve a Teljesítmény-prizma. Ezt követően pedig a controlling és a menedzsmentkontroll ismertetésével zárom a fejezetet. A következő rész szolgáltató kisvállalkozások paraméterei köré épül. A vállalati teljesítmény szintjeinek ismertetése után, az egyéni teljesítmény kerül bemutatásra, mely a kisvállalatok kapcsán kiemelt jelentőségű. Továbbá a szakértői szolgáltató szervezetek – a vizsgált társasághoz hasonlóan – teljesítménymérésének paraméterivel zárom a fejezetet. Ezt követően a vizsgálat gyakorlati aspektusai következnek, mely kapcsán bemutatom a kiválasztott szervezetet, tisztázom a tulajdonosi – vezetői kérdést, valamint ismertetem a vállalkozás szolgáltatási portfólióját. Mindezek után a kutatási módszerem leírása következik, melyhez mélyinterjút választottam, mely úgy gondolom megfelelő segítséget nyújtottak számomra. A vezető interjúkon hallottakat felhasználva készítettem elő a munkavállalók felé irányuló kérdéseket. Az beszélgetéseken hallottakat felhasználva összeállítottam egy olyan mutatószámrendszert, amelynek céljában a vállalati hatékonyság növelése áll. A pénzügyi mutatók kapcsán leginkább az árbevételt vizsgáló mutatók domináltak. Ez annak köszönhető, hogy a vezető az interjú során fontos mérési eszközként említette, továbbá, hogy ennek növelése számára az egyik lényeges szempont. Ezenkívül a szolgáltatások minőségét elősegítő jelzőszámok szintént többször előfordultak, a másik lényeges kritérium volt, amelyet nem csak a vezető, hanem az alkalmazottak is kiemeltek. A rendszer ismétlődése kapcsán évenkénti gyakoriságot javaslok, ugyanis az általam kiválasztott mutatók ekkor hordozzák magukban a legtöbb információt. Mindemellett úgy gondolom, hogy a sikeresség érdekében szükséges lenne egy olyan plusz szakember felvétele, aki megfelelő kvalitással és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy a rendszert sikeresen be lehessen vezetni, illetve működtetni, valamint a munkavállalók is elfogadják munkatársukként. Végül pedig a rendszer kapcsán bemutatott kritikus sikertényezők közül a vezetői személetváltás fontosságát emelném ki. Összességében dolgozatom zárásában arra a következtetésre jutottam, hogy egy kisebb szervezet számára is hasznos lehet egy személyre szabott mutatószámrendszer kialakítása és működtetése, amihez azonban elengedhetetlen a vezetői elkötelezettség, valamint a munkavállalók nyitott hozzáállása.