Női vezetők előtt álló akadályok és lehetőségek az SSC szektorban

Marancsics, Fanni (2021) Női vezetők előtt álló akadályok és lehetőségek az SSC szektorban. MA/MSc szakdolgozat, BCE Vezetéstudományi Intézet.

[img]
Előnézet
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
668kB

Absztrakt (kivonat)

A nők és a férfiak közötti munkaerőpiaci különbségek a mai napig kimeríthetetlen témának számít, számos kutatás homlokterébe került. Annak ellenére ugyanis, hogy némi fejlődés tapasztalható a két nem közötti egyenlőtlenség csökkentésében, még mindig komoly differenciák fedezhetők fel: a női munkavállalók kisebb arányban tartoznak a gazdaságilag aktívak csoportjához, alacsonyabb bérezésű szakmákban és pozíciókban felülreprezentáltak, valamint számos akadállyal és nehézséggel szembesülnek, amelyek férfi kollégáik előtt nem merülnek fel. Szakdolgozatomban az üzletsegítő központokban (Shared Service Center, SSC) dolgozó női vezetők előtt álló mindennapi kihívásokat ismertettem, és lehetőségeket vázoltam fel, melyekkel ezen akadályok leküzdhetők. Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy általánosságban és vezetőként milyen akadályokkal szembesülnek a nők, milyen eszközöket használnak ezen nehézségek leküzdésére, hogyan értékelik a mai magyar munkaerőpiaci helyzetet a nők szempontjából, és milyen lehetőséget teremtenek az üzletsegítő központok a nők szélesebb körű munkaerőpiaci jelenlétének elősegítésében, előrelépésük támogatásában. Ezen kutatási kérdések megválaszolására 11 női középvezetővel készítettem mélyinterjút, akik mind ugyanannál az SSC vállalatnál dolgoznak. A válaszadók rengeteg hasznos információval és tanulságos megállapítással szolgáltak, így mindegyik kutatási kérdésemre választ kaptam. A válaszadók véleménye szerint a legnagyobb nehézséget a családalapítás és az azzal járó kettős teher jelenti a nők számára, hiszen a nőknek egyszerre több fronton is helyt kell állniuk, s a különböző területek összehangolása rendkívül nagy kihívást jelenthet, mely a munka-magánélet egyensúlyának elbillenését okozhatja. Kutatásom rávilágított, hogy a munkáltatók által a kisgyermekes anyukák megsegítésére alkalmazott módszerek, például a részmunkaidő vagy az otthoni munkavégzés lehetősége, sokszor nem érik el a deklarált célt, hiszen a kisgyermekes vezetők sem mentesülnek a túlórák terhe alól, s a csökkentett munkaórában történő munkavégzés hosszú távon nem válik tarthatóvá. Akadályként jelenik meg a nők előtt a férfiakhoz képest még mindig jelentős fizetésbeli lemaradás, valamint a vertikális szegregáció és a nemi sztereotípiák erőteljes jelenléte a munkaerőpiacon. Kutatásom alapján jómagam is arra a következtetésre jutottam, hogy a belépő, pályakezdő pozíciók szintjén viszonylag kiegyenlítődött a nemek aránya, a nők középvezetői szinten is egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat, a hierarchiában tovább haladva azonban egyre csökken a számuk: felsővezetői pozíciókban elvétve találkozhatunk női vezetőkkel, igazgatói szinten azonban továbbra is elenyésző a számuk. Interjúalanyaim válaszaira támaszkodva számos olyan lehetőséget azonosítottam, melyek megkönnyíthetik a nők vezetővé válását és frissen kinevezett vezetőként való elfogadását. Szekunder kutatásommal összhangban, primer kutatásomban is hangsúlyos volt a mentoring szerepe, mint egy kitűnő eszköz a nők vezetővé válásának segítésére. A mentoring mellett a coaching és a tréning programok is igazán hasznosak lehetnek, mivel segítenek az erősségek kiaknázásában, a fejlesztendő területek azonosításában, a vezetői szerepre való felkészülésben. Kiemelkedő jelentőséggel bír ezen módszereken túl a szakmai képzettség és a folyamatos önképzés, hiszen a vezetők szakmai rátermettségükkel tudják kivívni és megtartani hitelességüket, valamint a személyes tulajdonságok fejlesztése, az önmagunkba vetett hit erősítése. Kutatásom során jelentős kontraszt volt érzékelhető a nők magyar munkaerőpiaci helyzete, megítélése és aközött, hogy a külföldi anyavállalattal rendelkező SSC vállalatok milyen lehetőséget biztosítanak számukra. A magyar munkaerőpiacon aktívan jelen van a horizontális és vertikális szegregáció, valamint az a megítélés, hogy a nők elsődleges feladata a gyermekek nevelése és a háztartás vezetése. Érzékelhető egyfajta fokozatos javulás, változás pozitív irányba, amiben nagy szerepük lehet a külföldi kultúrát és értékeket képviselő nagyvállalatok jelenlétének. Az üzletsegítő központok tárt karokkal fogadják a diplomás, több nyelvet beszélő női munkavállalókat, így a belépő pozíciók szintjén gyakran nagyobb számban is képviseltetik magukat, mint a férfiak. Családbarát programokkal igyekeznek támogatni a kisgyermekes nők munkaerőpiaci reintegrációját, mentor- és tréningprogramokkal ösztönözni próbálják a nők előrelépését. Habár bizonyos fokú fejlődés tapasztalható, hazánkban a női és a férfi munkavállalók megítélése, bérezése, előléptetése közötti különbség egy valós jelenség. Erőfeszítésre van szükség a vállalatok részéről, az állam részéről és az egyén részéről is, hogy társadalmi szintű változást lehessen elérni, hogy nemzetünk levetkőzze magáról a tradicionális, sztereotipikus felfogását, és elkezdjünk felzárkózni a fejlettebb országokhoz egyenlőség tekintetében.

Tétel típus:MA/MSc szakdolgozat
Témakör:Vállalati vezetés és politika
Azonosító kód:14528
Képzés/szak:Vezetés és szervezés
Elhelyezés dátuma:29 Márc 2022 10:51
Utolsó változtatás:29 Márc 2022 11:19

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap