A vizualizáció szerepe a coachingban

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témakörével, a vizualizáció módszertanával a 2000-es évek közepén ismerkedtem meg, amikor a lényegi önismereti utazásom kezdetét vette. Ezen években számos pszichológiai, spirituális irányzatot megtapasztaltam, legyen szó akár egyéni, vagy csoportos programokról, szemináriumokról, vagy esetleg önmegvalósító könyvekről. Az említett programok nagyszámban tartalmaztak pozitív jövőképekkel, személyes vágyak megfogalmazásával, célkitűzésekkel kapcsolatos gyakorlatokat, programokat. Az előadók, trénerek, segítők ezen események során számos esetben használták a vizualizáció eszköztárát. Ezen gyakorlatok iránt már az első pillanatban érdeklődést tanúsítottam, és lelkesen gyakoroltam őket szabadidőmben, meditálások alkalmával. Jómagam számára rendkívül hatékonynak éreztem őket, és számos esetben változtatták meg pozitív értelemben felfogásomat, megközelítésemet bizonyos témákkal kapcsolatban. Évekkel később, már coach és tréner szakemberként is lelkesen vezettem különböző vizualizációkat ügyfeleimnek és programjaim résztvevőinek, és a mai napig is szívesen alkalmazom ezen eszközöket. Úgy érzem, hogy az elmúlt években felismertem ezen gyakorlat használati lehetőségeit, azt, hogy mely élethelyzetekben és mely kihívások esetén alkalmazható és alkalmazandó, és hogy milyen kiegészítő tudásanyagra és eszközökre lehet szükségünk, amennyiben eredményesen szeretnénk használni a vizualizációt. A téma feldolgozása céljából felkutattam azon szakirodalmat, amely tudományosabb szemszögből közelíti meg a vizualizáció módszertanát, és ezen felül két saját kutatást is végeztem. A kutatómunka fókuszába azt a célt állítottam, hogy egyrészt nagyobb rálátással rendelkezzem arra, hogy a coachok milyen gyakorisággal, eredményeséggel használják ezen eszközt praxisuk során, másodsorban pedig szerettem volna, hogy elegendő információval rendelkezzek azzal kapcsolatban, hogy a coachee-k, az ügyfelek mennyire érzik megfelelőnek és hatékonynak a vizualizációt saját kihívásaik feloldásának folyamata során. Ennek érdekében gyakorló coach-ok között online kérdőíves felmérést végeztem, és feldolgoztam annak adatait, valamint öt, a szervezetek különböző szintjein dolgozó vezető számára tartottam olyan konzultációt, amely tartalmazott vizualizációs gyakorlatot, majd tapasztalataikat bemutató válaszaikat szintén feldolgoztam. Az eredmények az alábbiakra világítottak rá: A vizualizáció eszköztárának alkalmazását a leghatékonyabban a különböző célok kitűzése, valamint a megvalósult pozitív jövőkép feltérképezése esetén alkalmazzák a coach-ok, de számos esetben megfelelő támogatást nyújt a cél felé vezető út felderítésében is az ügyfelek számára. Megerősítést nyert, hogy más jellegű kihívások (többek között időmenedzsmenttel kapcsolatos, delegálási problémák, vagy akár mások motiválásával kapcsolatos kihívások, stb.) esetén léteznek célravezetőbb megoldások és gyakorlatok az ügyfelek számára. Emellett a kutatásom arra is rávilágított, hogy ezen eszköztár alkalmazása nem köthető életterületekhez, tehát ugyanolyan gyakorisággal és hatékonysággal alkalmazható akár üzleti-, akár magánjellegű kihívások esetén. Szintén a kutatás eredménye az a megállapítás, hogy ezen módszertan alkalmazásával kapcsolatban legnagyobb kihívást számos esetben nem is az eszköz használata jelenti, hanem az ügyfél megfelelő felkészítése, a gyakorlatra való ráhangolódás. Ebből fakadóan javaslatként azt fogalmaztam meg, hogy a coach-ok sajátítsanak el olyan gyakorlatokat, amelyek segítenek az ügyfeleiknek a ráhangolódásban, a külvilág kizárásában és a figyelmük „befelé fordításában”. Ilyenek lehetnek a különböző mindfulness (tudatos jelenlét pszichológiája) gyakorlatok, relaxációs és meditációs módszerek (lásd 31. oldal). Ahogy a kutatások rámutattak, a legfontosabb tényező a vizualizáció során az, hogy az ügyfél minél teljesebben képes legyen beleélni magát az elképzelt helyzetekbe. Ezzel kapcsolatban megoldást jelent, amennyiben a coach a lehető legélethűbben jeleníti meg a vizualizált szituációkat ügyfele számára. Ebben nagy segítségére lehet az, hogy a gyakorlat során minél több érzékszervre gyakorol hatást. Ennél fogva további javaslatom, hogy a coach-ok ismerkedjenek meg az NLP (Neuro- Lingvisztikus Programozás) modalitásaival és szubmodalitásaival, és az ott tanultakat minél többet gyakorolják a vizualizációk során, tehát a módszertan használata során ügyfeleik számára ne csak vizuálisan jelenítsék meg az elképzelt helyzeteket, hanem igyekezzenek kitérni az auditív és kinesztetikus érzékelésre is.