Az iskolai kiváló teljesítmény és a munkahelyi sikeresség viszonya a női vezetők körében a business coaching folyamatokon tapasztaltak tükrében

Absztrakt (kivonat)

Ez a dolgozat arra hivatott, hogy megvizsgálja annak a gyakorlati tapasztalaton alapuló felvetésnek a hátterét, hogy a közismereti tananyag maximális elsajátítása elegendő feltétel-e a sikeres felnőttkori életpályához, a jó tanulótól elvárt felnőttkori vezetői pozíció betöltéséhez. A szakdolgozatban azt vizsgálom, hogy milyen összefüggések vannak a sikeres iskolai tanulmányi eredmények és a fejlesztésre szoruló vezetői funkciók között a női vezetők körében. Megvizsgálom, hogy azok a női vezetők, akik business coachot keresnek és alkalmaznak a vezetői tevékenységük támogatásaképpen, milyen iskolai teljesítményt nyújtottak a diákéveik alatt az iskolában és a felsőoktatásban. Eddigi ösztönös primer kutatásaim alapján a női vezetőknél tapasztalt problémák gyökerei nagy részben összefüggésbe hozhatóak az iskolai teljesítménykényszer élményeivel. A szakdolgozatban bemutatott kérdőíves vizsgálat eredményei alapján az összefüggés relevanciája megfigyelhető, de tömegessége nem vált egyértelművé. Tisztán látszik például, hogy válaszadó vezető nők döntő része (76%-a) mindenáron, vagy közel mindenáron megcsinálja a rá osztott feladatot. Felfedezhető mintázat abban, hogy a fenti 106 fő 95%-a rendszeresen, vagy mindig kapott díjakat, jutalmakat tevekénységért diákkorában. Tehát kondicionálódott, hogy az elvárásoknak való megfelelés meghozza jutalmát. Ezen rutin alapján nem meri megengedni magának az egyén, hogy kockáztassa reputációját azzal, hogy a felettestől kapott utasítást nem mindenáron, akár magánéletét, egészségét kockáztatva hajtja végre. Tehát a gyerekkorban kapott „jutalomkönyvek” és egyéb iskolai elismerések hosszú távon is kihathatnak a vezetői attitűdre. Terveim szerint, a mostani dolgozat tanulságait alapul véve, finomított eszközökkel (mélyinterjúk és nagyobb merítésű mintával elvégzett kérdőíves felmérés, melynek összeállítására és feldolgozására további szakemberek kerülnek bevonásra) tovább vizsgálom a jelenség mögötti összefüggéseket. Különös tekintettel a generációs különbségekre, melyet elősegít az, hogy az X, Y és Z generáció párhuzamosan van jelen a munkapiacon. Célom egyrész a business coach szakma számára a témát még jobban elemző vizsgálati eredmény rendelkezésre bocsátása, valamint a témában való még alaposabb elmélyülés és tapasztalatszerzés. Továbbra is meggyőződésem, hogy a jövő vezető generáció átlagos képességű tagjainak hasznos a gyerekkorban minél tovább és minél intenzívebben gyermeknek „maradni”, aktívan reszt venni a kötetlen, szabad, irányítás nélküli együttlétlétben, mivel a felnőttkori viselkedés mintáinkat leginkább a gyermekkori, spontán szocializáció révén szerezzük meg, és a kitűnő tanulmányi eredmény ezt valószínűleg egymagában nem tudja pótolni. A dolgozat 9. fejezete egyszerűen alkalmazható business coaching gyakorlatokat tartalmaz a vezetők hasonló problémáinak feltárására és fejlesztésére. Természetesen a fenti gondolatmenet nem vonatkozik az átlag fölötti képességekkel rendelkező (zseni) diákokra, akiknek a több területen párhuzamosan történő kiváló teljesítmény nyújtása az átlagnál jóval kisebb erőfeszítést igényel.