A közösségi közlekedés irányítása a városi mobilitási stratégia hatékony menedzselésével

Absztrakt (kivonat)

Az Európai Bizottság által javasolt Fenntartható városi mobilitási terv (másnéven SUMP) egy olyan stratégiai terv, amely a meglévő tervezési gyakorlaton alapulva az emberek jelenlegi és jövőbeli reális mobilitási igényeinek kielégítésével foglalkozik. A városi mobilitás menedzselése új szervezési, irányítási és üzleti jellegű finanszírozási, valamint életmódhoz igazodó szolgáltatási hozzáállást igényel, melyben a városi és a regionális tervezés során egyaránt törekedni kell a majdani közlekedési igények alacsonyabb szinten tartására. Ennek szellemében az integrált közlekedésfejlesztési elveket szükséges érvényre juttatni és a céloknak megfelelő eszközök kiválasztásakor kiemelt hangsúlyt kell fektetni a költséghatékony forrásfelhasználásra. A szakdolgozatomban arra keresek választ, hogy hogyan lehetne - Budapest és agglomerációja vonatkozásában - a fenti kritériumoknak megfelelően, hatékonyan megszervezni a városi és a városhoz szorosan kapcsolódó közlekedési közszolgáltatásokat az uniós szabályozások figyelembe vételével, a városi mobilitási stratégia törekvéseinek előmozdításával. A dolgozatban rögzített elemzésekkel igyekszem rávilágítani arra, hogy a 10 évvel ezelőtt elfogadott Fenntartható városi mobilitási tervben foglaltak milyen mértékben és milyen hatékonysággal kerültek beépítésre a fővárosi és agglomerációs közösségi közlekedés keretei közé. Szakdolgozatom fókuszában a városi mobilitási stratégia hazai közösségi közlekedésre gyakorolt hatásainak vizsgálata áll, különös tekintettel arra, hogy milyen típusú és mértékű koordináció szükséges a fentiekben jelzettek előmozdításához. Fentiek mellett hangsúlyoztam a megalapozott stratégiaválasztás jelentőségét, továbbá azt, hogy maga a stratégia megvalósítása a stratégiai elemzést okvetlenül követő folyamat, az elemzéseknek pedig a környezet vizsgálatát kell leginkább áthatniuk. Ennek jegyében több uniós tagállam közösségi közlekedési politikája, de még inkább városi mobilitási törekvési módszere is értékelés alá került, a szabályozások, az intézményi modellek, koordinációs mechanizmusok és adottságok megfigyelése okán. A kutatás és elemzés, az adatok és információk gyűjtése, összefoglalása és elemzése tárgyában hazánk városi mobilitással összefüggő mintegy két évtizedes tevékenysége kiemelt figyelmet kapott, mely figyelem a városi mobilitás szempontjából leghatékonyabban értékelhető Budapest és agglomerációja tekintetében koncentrálódott. Mindezekből megállapítottam, hogy a közösségi közlekedés irányítása - a városi mobilitási stratégia hatékony érvényre juttatásával - leginkább egy integrált szemléletmódot hordozó, megfelelően koordinált regionális közlekedésszervező által teljesíthető.