Családi kisvállalatok rezilienciája : A Koronavírus járvány első és második hullámának hatása egy családi borászat működésére

Absztrakt (kivonat)

Témaválasztásom során saját érdeklődésemen kívül igyekeztem a világ jelenlegi nemzetközi bonyodalmait is figyelembe venni. Így a szakmában található jó kapcsolataim révén, a követkető kérdéskör mellett döntöttem végül. 2019-ben egy SARS-COVID19 elnevezésű vírus mindent a feje tetejére állított. Válogatás nélkül söpört végig a világon megállíthatatlanul. A túlélés érdekében a stratégiáján mindenképpen változtatnia kell valamit annak, aki nyertesen akar kijönni ebből a helyzetből. Ennek a „tevékenységnek” van egy fogalma és főleg a koronavírus idején több szakirodalom is megjelent róla. Ezt rezilienciának nevezzük. Tanulmányom középpontjába az előbb megemlített nélkülözhetetlen képességet állítom, továbbá vizsgálni fogom, hogy az általam kiválasztott borászat hogyan tekint, illetve milyen módon gyakorolta ezt a készséget. A dolgozat közben számtalan más kérdésre is választ fogok adni a téma kiterjesztésével. Segítségül Lenkey Géza borász szolgált, hogy első kézből hiteles információhoz jussak a vírus során vívott harccal. Olykor nehéz lehet a szociális tudományokban definiálni egy jelenséget. A családi vállalkozások esetében pedig, főleg ebben az esetben elengedhetetlen. Fontos összehasonlítani nem családi tulajdonban lévő vállaltokkal, mivel így megérthetjük miben is térnek el, illetve másságuk által magyarázatot kaphatunk a stratégiájukra és a belső folyamatok fontosságára. Ez segít értelmezni a mechanizmusát és megfigyelhetjük mitől is működnek olyan egyedi módon. Több szempontból is a humán tőke lehet a családi vállalatok legnagyobb előnye. A humántőke egy olyan személy megszerzett tudását, készségeit és képességeit képviseli, amely egyedi és újszerű cselekvéseket tesz lehetővé. A családi cégek külön kontextust teremtenek a humán tőke számára. Lényeges megemlíteni a reziliencia magyarázata során a stresszt, mint meghatározó fogalmat. A stressz jelenlétével először Selye János (Hans Selye) osztrák-magyar származású vegyész endokrinológus és belgyógyász írt. A reziliencia az a pszichológiai jelenség, amely lehetővé teszi néhány ember számára, hogy az élet nehézségei fölé kerekedjenek és legalább olyan erősek legyenek, mint korábban. Ahelyett, hogy hagynák, hogy a nehézségek, traumatikus események vagy kudarcok legyőzzék őket és lecsapolják az elszántságukat, a rendkívül rugalmas emberek megtalálják a módját, hogy irányt váltsanak, érzelmileg meggyógyuljanak és továbbra is a céljaik felé haladjanak. Különböző szakemberek máshogy határozzák meg mit is jelent a reziliencia. Hogy könnyebben körbe tudjuk írni először három, illetve két része bontjuk. Ehhez egy olasz szakirodalmat veszünk segítségül. Ebben az olvasmányban megközelítőleg 70 családi vállaltot vizsgálnak ezen a területen. Az általam kutatott írók azokat a képességeket és erőforrásokat összegyűjtötték, amik elengedhetetlenek egy jól működő sikeres vállalat túlélési stratégiájához. Több kutató és szakember ugyanezt a jellemzőt máshogy fogalmazta meg. Összességében három meghatározó kompetenciára van szükség és ezeket határozzák meg az általam tanulmányozott szakirodalmakban is. Alkalmazkodó képesség, rugalmasság és innovációs képesség. Vagyis minél alkalmazkodóbb, rugalmasabb és innovatívabb egy vállalat annál könnyebben fog tudni az új stratégiával azonosulni és reziliens lenni az adott megrázkódtatással szemben. A reziliencia modell kiemelkedő szerepet tölt be a dolgozatban. Modellemet, amely feltörekvő, induktív módon ered szakirodalomból, a majd ismertetett peremfeltételek figyelembevételével kell értékelni Nagyon fontos figyelembe venni a családi vállalatok tulajdonosainak és ügyvezetőinek a személyes gondolkodásmódját, mivel egy váratlan helyzetben, esetleg sarokba szorítva ösztönösen dönthetnek. Döntéseik és személyiségük alapján egy olasz szakirodalom négy csoportba sorolja őket, amit egy márixban szemléltet. A négy gondolkodásmódot két dimenzió határoz meg. Az ellenállóképesség, illetve a reziliencia megközelítése, valamint az ellenálló képesség gyakorlásának ideje Magyarország egyik védjegye a változatos és a világon az egyik legegyedibb borkultúrája. Nemzetközileg ismert például Tokaj és az édes puttonyos zamatos borok. Hazánkban a borászatok legnagyobb százaléka kis méretű és családi tulajdonban van és generációról generációra száll. Mint mindenki mást őket sem kímélte a járvány és az azt követő gazdasági hatások. Az eddigi elhangzott elméleti keret segítségével és az interjúval lehetőségem nyílik a következő propozíciók megválaszolására. Propozíció 1.: A cégek rugalmasságát az abszorpciós és az adaptív út egyaránt jellemzi, amelyek egyformán hatékonyak a sokk utáni pozitív kiigazítás elérésére. Propozíció 2.: A gazdasági visszaesésből való kilábalás után a vizsgált családi vállalkozás megtartja előnyeit a humán tőke szempontjából. Propozíció 3.: A leghatékonyabb és legegyszerűbb módja az adaptációs képesség kialakításának, a szolgáltatás és/vagy termék fejlesztés lehetőségeit áttekinteni, ha szükséges akkor szolgáltatás és/vagy termékfejlesztést végezni. Propozíció 4.: A harmonikus családi kapcsolatok elősegíti a reziliencia létrejöttét. Az elemezni való adataimat és információmat a családi borászat tulajdonosával történő interjú során szereztem meg. A megközelítőleg egy órás interjúban személyesebb kérdésekre is kitértem annak érdekében, hogy a szerzett információk a legnagyobb mértékben érvényesek legyenek Az interjúm elsődleges célja a tulajdonos megismerése annak érdekében, hogy jobban megérthessem a belső folyamatokra gyakorolt hatását, a gondolatmenetével és sajátos stratégiájával. Legvégül választ kapunk hogyan élték meg a rájuk nehezedő időket és miként adaptálódtak ennek hatására.