HR és hivatás, a hivatás észlelésének és megélésének tényezői a HR szakmában

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a hivatás megjelenési formáit, és annak tényezőit vizsgálom a HR szakmára nézve. Meggyőződésem ugyanis, hogy a HR szakma is gyakorolható hivatásként, és hordozhat olyan tényezőket, elemeket, ami által az hivatássá válhat az egyén számára. Kutatásom aktualitását abban látom, hogy a munka kulcsfontosságú szerepet tölt be az ember életében, ezért az egyén munkához fűződő viszonya, azaz munkaorientációja meghatározó jelleggel bír életében. Dolgozatommal a HR szakmát is egy új perspektívából mutathattam be, mégpedig a hivatás orientáció perspektívájából. Kutatásom megalapozottsága érdekében először az elméleti részben bemutatom a munka és hivatás témakörével kapcsolatos szakirodalmat. Részletezem, hogy a kutatók szerint milyen feltételek, jelenségek megléte mellett beszélhetünk hivatásról. Bemutatom a hivatás észlelésének, és megélésének kapcsolatát. Felsorakoztatom, hogy milyen tényezők segíthetik, illetve nehezíthetik azt, hogy az egyén hivatását megélje munkája során. Végül pedig kitérek arra, hogy milyen következményeket azonosítanak a kutatók a hivatás megélése kapcsán. A szakirodalom feldolgozása után hozzá is láttam kutatásomhoz, hogy az általam feltett kutatási kérdésekre választ kaphassak. Kutatásom érdekében kvalitatív, mélyinterjúkat készítettem 14 HR területen dolgozó egyénnel, akik hivatásként tekintenek munkájukra. Annak érdekében, hogy ezt biztosíthassam, előzetesen felvettem velük a kapcsolatot, és munkaorientációjukról kérdeztem. Csak abban az esetben vettek részt a kutatásomban, amennyiben úgy nyilatkoztak, hogy hivatásként értelmezik HR munkájukat. Kutatási kérdéseim a következőek voltak: (1) Hogyan és mikor ismerték fel HR iránti hivatás tudatukat alanyaim? Milyen életkörülmény, tapasztalat hatására észlelték e hivatás orientációjukat? (2) Milyen tényezőket hordozhat a HR szakma, amitől az hivatássá válhat az egyén számára? (3) Milyen tényezők támogatták, és milyen tényezők akadályozták alanyaimat abban, hogy hivatásukat gyakorolhassák HR területen? (4) Milyen pozitív és milyen negatív következményeket azonosítottak alanyaim hivatásuk megélése során? A kutatási kérdéseim megfogalmazása után elkészítettem a kérdőívet, amely egy támpontot nyújtott a mélyinterjúk során. Az interjúalanyaim válaszait összefoglalva, a következő eredmények születtek. Az (1)-es számú kérdésemre válaszolva, a legtöbben a munkavégzés folyamán észlelték hivatásukat. Egyrészről vagy olyan felelősségteljes feladatokat kaptak, aminek sikeres véghezvitele hivatás érzetet eredményezett bennük, vagy pedig azt figyelték meg, hogy munkájuk által mások életéhez pozitívan járulnak hozzá. Például más emberek személyes fejlődését támogatták. Kis számban voltak azok, akikben már gyermekkorukban vagy főiskolás/egyetemi tanulmányaik során önismeretüknek és figyelmességüknek köszönhetően észlelték HR hivatás tudatukat. (2)- es kérdésemre a következő eredmények születtek. Alanyaim egy része annak köszönheti, hogy munkájára hivatásként tekint, hogy munkavégzésük folyamán számukra fontos szakértelmükre támaszkodhatnak, ezáltal pedig munkájukat sikeresen végzik el. E mellett alanyaim egy része azáltal érzi munkáját hivatásnak, hogy azáltal más emberek életéhez járulhat hozzá pozitívan. Végül pedig megjelentek olyan válaszok is, miszerint, a szoros és mély kapcsolatoknak köszönhetik azt, hogy hivatásként tekintenek munkájukra. A munka során létrehozott és kialakult mély kapcsolati szálak jelentik számukra a hivatástudatot. E három tényezőt mind elismerik a kutatók is, ami szerint hivatássá válhat az egyén munkája. A (3)-as kérdésemre válaszolva elmondhatom, hogy a legjelentősebb támogató tényező abban, hogy az egyének megéljék hivatásukat munkájuk során, az a pozitív visszacsatolások adása. E mellett fontos még, hogy az egyének érezzék azt, hogy befolyásos cselekvők, azaz kikérik véleményüket a döntések során, illetve olyan tevékenységet, és olyan cégkultúrában dolgoznak, ami konzisztens saját személyiségükkel és értékrendjükkel kapcsolatban. A (4)-es kérdésemre kapott pozitív következmények között megjelent a fizikai és mentális egészség, ami számomra a legnagyobb pozitív hozadékot jeleníti meg. E mellett még a kiváló munkahelyi teljesítmény és a sikeresség/magabiztosság érzete jelent meg a válaszadóknál. Negatív következményként a társas kapcsolatok romlásáról számoltak be alanyaim, amit mindannyian annak tudtak be, hogy hajlamosak a munkabeli életüket előre helyezni életük egyéb területei előtt. Kutatásommal úgy érzem, hogy sikerült olyan tényezőkre is felhívni a figyelmet, amit érdemes lehet szem előtt tartani a vezetőknek is, például a pozitív visszacsatolások fontossága. E mellett úgy érzem, hogy a HR szakma is egy új értelmet nyerhet az olvasók számára, a hivatásorientáció szemszögéből elemezve. Fontos leszögeznem azonban, hogy dolgozatom korlátját jelenti a kis számú elemminta. Így érdekes felfedezéseket rejthet még a kutatás továbbvitele egy nagyobb elemszámú mintán.