Mikroagresszió a hallgatói munkavállalás során

Gáspár, Kata Boglárka (2020) Mikroagresszió a hallgatói munkavállalás során. BA/BSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Vezetéstudományi Intézet. Szabadon elérhető változat: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Gaspar_Kata_Borbala.pdf

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
799kB

Free and unrestricted access: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Gaspar_Kata_Borbala.pdf

Abstract

A mikroagresszió problémája egyre fontosabbá, meghatározóbbá válik a mindennapi munkavégzés során, így kiemelten fontosnak tartom a témával való foglalkozást. Egyetemi hallgatók körében egyre elterjedtebb, hogy tanulmányaik mellett részidős munkát vállalnak. Ez az első szocializációs élményük a munka világában, így nagy befolyással van későbbi munkavállalásukra, a munkahelyen megvalósuló közösségi normákat, feltételeket később az itt megéltekhez viszonyíthatják, ami alapján hamis kép alakulhat ki bennük. Úgy gondolom, célcsoportnak számítanak a mikroagresszió problémáját tekintve, ezért jó lehetőségnek tartom a gyakornokok élményeinek vizsgálatát. Magyarországom még nem készült kutatás ebben a témában. Szakdolgozatomban a gyakornokok célcsoportját vizsgáltam, negatív munkahelyi élményeiket elemeztem. Szakdolgozatom célja a problémára való figyelemfelhívás, az erre való tudatos felkészítés, ezáltal a védekezési módszerek megtanulása. A probléma és annak megoldásának a felsőoktatásba történő integrálását jó lehetőségnek tartom. Kutatásom célja, hogy igazoljam, hogy a gyakornokok célcsoportnak számítanak a mikroagresszió témakörében, valamint, hogy a bántalmazás hierarchiában feljebb álló személytől érkezik. Véleményem szerint ezekben a helyzetekben jellemző a passzív-agresszív kommunikáció. Választ eresek arra is, hogy kapnak-e segítséget a gyakornokok ezeknek a szituációknak a megküzdésében, hogy hogyan tudnak reagálni, vannak-e kialakult stratégiáik, valamint mások előtt történik-e a nehéz élmény munkahelyükön. A mikroagresszió a diszkrimináció egy speciális formája. Apró, szurkálódó, negatív megjegyzések formájában van jelen, amely lehet tudatos vagy akaratlan. Elszenvedője kisebbségi csoporthoz tartozik valamilyen védett tulajdonsága alapján. Ez rendszerint nem, kor, iskolai végzettség, származás és lakóhely szerinti megkülönböztetés. A mikroagresszió tünetei az elszenvedő magába fordulása, visszahúzódása, kapcsolatainak szűkítése. Következményei a negatív attitűdök és viselkedéses formák kialakulása, a magabiztosság, önértékelés és hatékonyság csökkentése, a teljesítmény romlása, valamint akár depresszió, stressz és szorongás is kialakulhat. Amennyiben ismétlődő, rendszeresen előforduló eseményekről van szó, melyek fél évnél tovább tartanak, pszichoterrorról beszélünk. Kutatásom módszertanát korábbi vizsgálatok alapján építettem fel, így kvalitatív, feltáró kutatást készítettem, amelyhez a félig-strukturált mélyinterjút tartom a legmegfelelőbb kutatási eszköznek. Alanyaimnak lehetősége van szabadon válaszolni, kötetlen terjedelemben. Kutatásomban az interjú kérdéseinek kialakításához Klaus R. Scherer korábbi kutatási anyagát vettem alapul, ezt alakítottam át saját igényeim szerint, hogy minél pontosabb képet kaphassak az általam vizsgált problémáról és a gyakornokok érzelmeiről. Kutatásom alatt 24 gyakornokkal készítettem interjút, 11 férfi és 13 női alanyom volt. Elmesélt történeteik és élményeik alapján, a csoportból 14-en voltak érintettek mikroagresszióban. Az esetek többségében életkorra és alacsony pozícióra történt negatív megjegyzés, erre irányult a mikroagresszió. Előfordult azonban, hogy vallásra, nemi identitásra, iskolázottságra, vagy anyagi helyzetre irányult a megszólás, kirekesztés. Elemzésem a mikroagresszió három típusának előfordulását is vizsgáltam. Leggyakoribb a mikroinvalidáció volt, ez 78%-ban fordult elő a mikroagressziót átélt hallgatók között. A mikroinvalidáció során ellenző, kizáró vagy megsemmisítő kommunikáció, magatartás éri őket, amely által nem tudják kifejezni érzelmeiket, elnyomják azokat. Két esetben előfordult a mikroinzultus típusa is, valamint mikrotámadás is megfigyelhető volt egy esetben. Alanyaim másik csoportja feladatkonfliktusba kerültek, vagy diszkriminatív helyzetben kellett helyt állniuk. Megfigyelhető volt közöttük, hogy az események hatására magukba fordultak, nem érvényesítették saját érdekeiket, értékrendjüket. Élményeik intenzitásáról is kérdeztem alanyaimat, itt a megadott 4 fokú Likert-skálán hármas, illetve négyes értéket adtak meg leggyakrabban. Ez szintén azt bizonyítja, hogy mindennapjaikban meghatározók a mikroagresszió keltette negatív érzelmek. Szóbeli kommunikációs jellemzőket is vizsgáltam, azonban az interjú elkészítése után kijelenthetem, hogy nem jellemző a jelenségre a passzív-agresszív kommunikáció, amit kutatásom elején feltételeztem. Kíváncsi voltam arra is, hogy kiáll-e valaki a hallgatók mellett ezekben a helyzetekben, azonban egy kivétellel minden szituációban magukra maradtak. Egyedül érezték magukat, szorongásos, stressz tünetek alakultak ki. Megfigyelhetők voltak változások a szóbeli, kifejező, valamint viselkedéses reakciójukban is. Kutatásom célja a mikroagresszió tudatosítása. Alanyaim beszámolója után kijelenthetem, hogy meghatározó problémáról van szó, amelynek megoldására érdemes figyelmet és energiát fordítani.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Sociology
Psychology
Labour economics
ID Code:13626
Specialisation:Emberi erőforrások
Deposited On:09 Mar 2021 08:02
Last Modified:09 Mar 2021 08:02

Repository Staff Only: item control page