A hivatásukban dolgozó vállalkozók motivációja a proaktív viselkedésre

Absztrakt (kivonat)

Mindenkinek más motivációja van a munkavégzésre, de egyértelműen inkább az tölti el elégedettséggel az embert, mikor ki tud teljesedni a munkájában, és a munkavégzésre belülről származik a motivációja. Pályakezdőként érdekel, hogy a hivatásukban dolgozó emberek milyen értéket vélnek felfedezni a munkájukban, és hogy mi motiválja őket minden nap a munkavégzésre. A proaktív munkavégzés nagyon pozitív hatással tud lenni az ember életére, hiszen elősegíti a sikerek elérését, és ezáltal elégedettebb lesz az ember a munkájával, ami kihat az életére. Mind közül a leginkább proaktívan dolgozó egyéneknek a vállalkozók tűntek az én szememben, mert nekik folyamatosan a fennmaradásért kell küzdeniük, és új megoldásokkal előállni, mindig megújulni a területükön, ezért szeretném náluk vizsgálni a proaktivitást. A vállalkozókon belül is két csoportot vizsgálok: a vállalkozás vezetőket, aki a vállalkozásukban csak vezető szerepet töltenek be, mert a tevékenységet alkalmazottak végzik, és a vállalkozó szakembereket, akik egyéni vállalkozóként továbbra is a szakmájukban dolgoznak. Azért tartom fontosnak elkülöníteni a vállalkozásukban vezetőként és szakemberként dolgozókat, mert azáltal, hogy más tevékenységet végeznek, más motiválhatja őket a proaktív munkavégzésre. A kutatásom során kvalitatív módszert alkalmaztam, mélyinterjút használtam, hogy feltárjam a 10 alanyom motivációját és proaktív viselkedését, amelyből 5 vezetőként és 5 szakemberként dolgozik a vállalkozásában. A kutatási kérdéseim szerint arra keresem a választ, hogy mi motiválja a hivatásukban dolgozó vállalkozókat a proaktív munkavégzésre, hogy hogyan nyilvánul meg a proaktív viselkedés a munkájuk során, valamint hogy miben különbözik a proaktivitás megnyilvánulása a vállalkozás vezetőknél és a vállalkozó szakembereknél. A kutatásomat három részre bontottam. Az első részben a vezetők és szakemberek motivációját vizsgálom a munkavégzésre, a második részben a motivációjukat vizsgálom a proaktivitásra, a harmadik részben pedig, hogy a vállalkozóknál hogyan nyilvánul meg a proaktív viselkedés. Az első kutatási kérdésemre, hogy mi motiválja a hivatásukban dolgozó vállalkozókat a munkavégzésre, azt a választ kaptam, hogy ez attól függ, hogy az illető a szakmájára építette-e a vállalkozását vagy sem. Itt nem tűnt fontosnak, hogy a vállalkozásban vezetőként vagy szakemberként dolgozik az illető, mert akik a szakmájukra hoztak létre vállalkozást, azok annyira kötődtek a tevékenységükhöz, hogy vezetőként a vállalkozás tevékenységén keresztül is ugyanazt a motivációt élték át a munkavégzésre, mint akik szakemberként dolgoznak a vállalkozásukban. Akik nem a szakmájukra hozták létre a vállalkozást, azok anyagi indíttatásból vállalkoztak, és jobban motiválja őket a profit és a megélhetési szempontok a munka során. Azért is motiválhatta őket jobban a megélhetés, mert férfiként jobban felelősnek érezhetik magukat a családjuk anyagi támogatásáért. A szakmájukban dolgozó férfiaknál is jobban előjött a profit orientáltság a munkában, a nőknél ez nem volt motivációs tényező a munkavégzésre. Arra, hogy mi motiválja a vállalkozókat a proaktivitásra, azt a választ kaptam, hogy bár minden vezetőnél megjelent a profitorientáltság, mert motiváltak a vállalkozás sikeres működtetésére, csak a nem szakmájukban dolgozóknak volt ez első számú motiváció a proaktivitásra. Ez arra utal, hogy a nem szakmájukban dolgozó vezetők első számú motivációja a nyereségesség. A szakmájukban dolgozó vezetőknek ez csak másodlagos motivációja volt, első sorban őket a munkavégzésük során a jó teljesítményre törekvés motivált a proaktív munkavégzésre. A vállalkozó szakemberektől is azt vártam, hogy a jó teljesítmény nyújtása érdekében fognak proaktívan viselkedni a munkájukban, de emellett néhányuknál megjelent, hogy az életminőségük növelése érdekében viselkedtek proaktívan. A második kutatási kérdésem, hogy a vállalkozóknál hogyan nyilvánul meg a proaktív viselkedés a munkavégzés során, részben az életminőség növelésével kapcsolatosan kaptam választ. Ennek a növelését a vállalkozók munkaátalakítással végezték, olyan körülményeket alakítottak ki maguknak a munkavégzésük során, hogy az növelje az életminőségüket. Emellett sokakról kiderült, hogy már a vállalkozásuk létrehozásával munkaátalakítást alkalmaztak, mert az érdeklődésükre hozták létre a vállalkozásukat, hogy abban dolgozzanak és úgy, ahogy ők szeretnének. Volt, aki úgy formálta magára a munkáját, hogy megválogatta az ügyfeleit vagy automatizálta a folyamatokat, hogy több szabadideje legyen, volt aki olyan szükségletekre formálta, mint gyorsaság, megbízhatóság, döntési lehetőség. Ezen kívül a proaktív viselkedésük megnyilvánul az információszerzésben, tudásuk bővítésében, problémamegoldásban, amelyek mind a vezetőknél, mind a szakembereknél előfordulnak. A harmadik kutatási kérdésemre pedig azt a választ kaptam, hogy nem az alapján különbözött a vállalkozók motivációja, hogy vezetőként vagy szakemberként dolgoznak, hanem hogy a szakmájukra építették-e a vállalkozásukat vagy sem. Ez pedig kihatással van a motivációjukra a proaktív viselkedésüket illetően. Ha már úgy indították a vállalkozásukat, hogy szerettek a szakmájukban dolgozni, akkor a jó teljesítményre törekvés és az értéknyújtás motiválta őket a proaktivitásra. Ha pedig a vállalkozásukat anyagi indíttatásból hozták létre, mint a családfenntartás, akkor a profit és a nyereségesség elérése motiválta őket a proaktív munkavégzésre.