Az elektromos autók iparágának vizsgálata a Tesla szemszögéből

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatunkban a Tesla árfolyamát és hozamát vizsgáljuk abból a szempontból, hogy milyen kapcsolatban van a versenytársaival, és hogy hatással vannak-e rá a médiában megjelent hírek és azok hangulatai. A téma aktualitását mutatja, hogy az elmúlt évben szinte nem telt egy úgy hónap, hogy ne jelent volna meg a vállalat vagy Elon Musk a vezető híroldalak címlapján. Emellett erősíti a médiafigyelmet az, hogy a vállalat a figyelem középpontjában álló New Yorki tőzsdén jegyzett. Első kutatási kérdésünk arra vonatkozik, hogy milyen kapcsolat fedezhető fel a NASDAQ, a BMW, a BRENT olaj és a Tesla volatilitása között. Hipotézisünk szerint az olaj esetében tapasztalt magasabb volatilitású időszak az autók piacán alacsonyabb volatilitású időszakot eredményez, hiszen a versenytársak működési feltételeit bizonytalanabbá teszi. A T-GARCH in mean modellből becsült volatilitásokra illesztünk VECM modellt, ennek segítségével modellezzük a volatilitások kapcsolatát. Eredményeink alapján a volatilitások között felfedezhető a hosszú távú kapcsolat, az idősorok kointegráltak, valamint a feltételezett negatív kapcsolat kimutatható. Második kutatási kérdésünk arra vonatkozik, hogy milyen hatással vannak a Tesla árfolyamára a vállalattal kapcsolatban megjelent hírek és azok hangulatai. Hipotézisünk szerint a pozitív és a negatív hírek is hatással vannak az árfolyamra, azonban a negatív hírek hatása nagyobb. A hírek befolyásoló erejét kétféleképpen vizsgáljuk. T-GARCH in mean modellt alkalmazunk, hogy a hozam előrejelzésétől való eltérések hatását vizsgáljuk, a médiában megjelent hírek hangulatát szövegelemzéssel állapítjuk meg, majd ezt használjuk külső változóként a modellekben. Eredményeink alapján a GARCH modellben magyarázó erővel bír a jelzett volatilitás és a hírek hatása is. A pozitív és a negatív hírek eltérő hatása az árfolyamon azonban nem kimutatható. A médiában megjelent hírek magyarázó erővel bírnak a hozam tekintetében, azonban a híreknek nem az abszolút szintje, hanem az előző napi értékhez viszonyított változása a mérvadó.