Negyedéves bejelentések hatása a magyar tőzsdén = An investigation of the effect of quarterly earnings announcement on the hungarian stock exchange

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatunkban a magyar piac hatékonyságát, valamint a piacon megfigyelhető befektetői viselkedést vizsgáljuk. Kutatásunk középpontjában a negyedéves bejelentések hatása, az azokra való befektetői reagálás áll. Ilyen jellegű kutatás magyar adatokon még nem született, valamint a magyar piacot hatékonyság szempontjából elemző tanulmányok eltérő eredményeket mutattak, ezért is találtuk fontosnak a kérdés vizsgálatát. A témát többen vizsgálták már a nagyobb részvénypiacokon, ahol megfigyelhető volt a hírek alulreagálása. Az empirikus megfigyelés összeegyeztethető Daniel Kahneman és Amos Tversky által felállított kilátáselmélettel, mely a 2002-es Nobel-emlékdíj óta több piaci abnormalitás magyarázatában játszott már szerepet. Hipotézisünk szerint a magyar piacon is megfigyelhető az említett jelenség, miszerint a befektetők alulreagálják a negyedéves bejelentéseket, ezáltal a piac nem hatékony. Az általunk használt módszertan az event study, melynek lényege, hogy az elvárt hozamtól való eltéréseket vizsgálja a különleges események, esetünkben a negyedéves bejelentések környezetében. Dolgozatunkban 1991 és 2020 között a BÉT 136 olyan részvényén vizsgáljuk a kutatási kérdésünket, melyek elsődleges piaca a magyar, és emiatt a BUX indexszel becsülhető a várható hozama. Eredményeink alapján megállapítjuk, hogy a magyar tőzsde nem hatékony, azonban az alulreagálás hipotézisét elvetjük, és a piaci túlreagálásra mutatunk empirikus bizonyítékokat. Megmutatjuk továbbá, hogy csupán a negatív hírek hatására jelentkezik szignifikáns abnormális hozam, amely összeegyeztethető a kilátáselméleti állításokkal. Mindezek mellett vizsgáljuk a piacon megjelenő bennfentes kereskedést, azonban erre csak az extrém hírek esetében találunk jeleket. Az eredmények utat nyitnak egy újabb kutatásnak.