A Családi Otthonteremtési Kedvezmény számviteli elszámolása a magyar szabályok és nemzetközi standardok alapján

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom célja, hogy a legújabb lakáspolitikai eszköz a CSOK programot vizsgáljam a hitelt nyújtó szemszögéből a különböző számviteli szabályozási környezetekben. A teljes kép átlátása érdekében kitérek az eddig megjelent lakhatást támogató eszközökre és ezek hatásaira is. Ezt követően a CSOK törvényi szabályozását, illetve a hitelt nyújtó bankok szempontjából történő elszámolási előírásokat foglalom össze. A magyar számviteli szabályok szerinti elszámolás után bemutatom a véleményem szerinti legnagyobb változást az új standardban az IFRS9-ben az IAS39-hez képest, az SPPI tesztet, melynek eredményeképp háromféle elszámolási lehetősége van a hitelintézetnek a CSOK ügylettel kapcsolatban. Elsőként hipotetikusan megfeleltetem az SPPI tesztnek, így amortizált bekerülési értéken fogom kimutatni a könyveimben. Ez a megoldás fog legjobban hasonlítani az IAS 39 nemzetközi standardhoz. A második szcenárióban megbukik az SPPI teszten, tehát valós értéken kell értékelni az ügyletet. Az utolsó feltevésben egy alternatív megoldás került kidolgozásra. Az összegzés során a kapott eredményeket hasonlítom össze. A dolgozat elméleti kutatás, mivel a téma újszerűsége miatt még nem állnak rendelkezésre empirikus adatok. A téma releváns, hiszen mind a Családi Otthonteremtési Kedvezmény is nemrég jelent meg a hitelezési piacon, mind az IFRS9 bevezetése is 2018-ban vált aktuálissá a legtöbb hitelintézet szempontjából.