A szexuális zaklatás, szexuális erőszak és szeméremsértés fogalmi kategóriái tudományos és laikus megközelítések tükrében

Dengyel, Dóra Boglárka (2018) A szexuális zaklatás, szexuális erőszak és szeméremsértés fogalmi kategóriái tudományos és laikus megközelítések tükrében. Outstanding Student Paper, BCE, Magatartástudományi és Kommunikációelméleti szekció.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Free and unrestricted access: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/tdk/Dengyel_Dora_Boglarka_TDK.pdf

Abstract

(...) Az Országos Rendőrfőkapitányság bűnügyi statisztikái szerint 2017-ben összesen 11 erőszakos közösülést, 10 szemérem elleni erőszakot, 492 szeméremsértést, 364 szexuális erőszakot, 96 szexuális kényszerítést, 128 szexuális visszaélést, 11 vérfertőzést és 396 kapcsolaton belüli erőszakot, összesen 1508 szexuális bűncselekményt büntettek. A szexuális zaklatás és -erőszak esetei rendkívüli médiafigyelmet kaptak az utóbbi években. 2017 őszétől kezdve egy újabb eset indított el felszólalási hullámot: Harvey Weinstein filmproducerről sorban egyre több színésznő is állította, hogy a múltban (akár a nyolcvanas években is) zaklatta vagy megerőszakolta, ez mára elérte a 15 feljelentést. A(z új)médiában való tematizációt a #metoo hashtag is segítette, melyet Alyssa Milano színésznő indított el Twitterén: „(…) ha minden nő, akit szexuálisan zaklattak vagy bántalmaztak, állapotaként megosztaná, hogy „Én is”, talán adhatnánk az embereknek egy érzetet a probléma nagyságáról”. Ezután a hashtag-gel kiegészített szót akkor írták ki a közösségi médiában, ha valakit szintén ért már szexuális zaklatás, vagy együttérez azokkal, akik ennek estek áldozatul. A Hollywoodban elindult történetmegosztás hulláma Magyarországot is elérte, és hazánkban is sorra a nyilvánosságot választották azok, akiket híres vagy kevésbé híres személyek zaklattak vagy megerőszakoltak. A szexuális erőszak azonban nem most került először a közvélemény látóterébe, hiszen évek óta derül fény újabb és újabb esetekre; sajnos a médiában csak hírességekkel kapcsolatban. A közvélemény változatosan kezelte az egyes eseteket. Kommentekben és magánbeszélgetésekben sorra vitatták, hogy vajon jogos-e évek múltán kiállni és rámutatni valakire; egyáltalán erőszakról beszélhetünk-e egy, az áldozat által annak minősített esetben, és amennyiben igen, úgy valóban az elkövetőre hárítható-e teljes mértékben a felelősség. Cikkek sora foglalkozott különböző fórumokon és megközelítésben a témával. Egy dolog teljesen világossá vált: nagy a kavarodás és az egyet nem értés a szexuális kategóriákat illetően. Parti és társai (2016) online kérdőívben vizsgálták a magyar társadalom tájékozottságát és érzékenységét a szexuális erőszakkal kapcsolatban. Habár a kitöltők demográfiai adatai alapján a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak a magyar társadalom összességére (többségük nő és városi lakos), az eredmények iránymutatásul szolgálnak az érzékenységet illetően. A kutatók azt találták, hogy a tájékozottság nem a korábbi áldozattá válással áll összefüggésben, hanem olyan demográfiai mutatókkal, mint az iskolai végzettség és az életkor; az érzékenység esetében azonban szerepet játszik. Az áldozatok ugyanis árnyaltabb képpel rendelkeznek mind a sértett, mind az elkövető jellemzőiről, mint a nem áldozatok, akik sokkal inkább a társadalomban élő sztereotípiák és tévhitek mentén ítélik meg őket. Érdemes megfigyelni azonban, hogy a mintában felülreprezentált felsőfokú végzettségűek (de legalább érettségivel rendelkezők) magas aránya rendelkezik téves tárgyi ismeretekkel. Ennek egyik sarkalatos pontja az erőszak elkövetésének megelőzéséről való vélekedés: a kitöltők nagy része szerint az áldozatok nem tesznek meg minden óvintézkedést a megelőzés érdekében, holott valójában a cselekményeket nem idegenek, hanem ismerősök, esetleg családtagok követik el; ellenük pedig nem alkalmazhatók ezek a prevenciók. A kutatás rávilágít arra, hogy még azok körében is sok a téves elképzelés, akiket végzettségük alapján tájékozottabbnak feltételeznénk. Nagymértékű az áldozathibáztatás és az elkövető felmentésére való hajlam is; és téves kép él arról, hogy mi számít erőszaknak, ill. hogy mi tehető meg annak megelőzésére. Noha a szexuális erőszak, szexuális zaklatás és a szeméremsértés jogilag meghatározott definíciókkal rendelkezik (ld. 2. fejezet); valamilyen oknál fogva (ld. pl. az erőszakmítoszokat a 2.5. alfejezetben) ezek nem egyeznek a társadalomban élő sztereotip képekkel és fogalmi kategorizálással. Többek között a kognitív nyelvészet is foglalkozik ezzel a kategorizációs kérdéssel, amely szembenállást a tudományos és laikus elméletek kettősségének nevez (bővebben ld. 3. fejezet). A kutatás hipotézise, hogy a szexuális erőszak, szexuális zaklatás és a szeméremsértés kategóriáiról való naiv gondolkodás eltér a jogi definíciótól, és ez visszavezethető a tudományos és laikus elméletek közötti különbségekre. Jelen dolgozat arra vállalkozik, hogy megvizsgálja, hogyan gondolkoznak a szexuális erőszak, szexuális zaklatás, ill. szeméremsértés kategóriáiról a magyar középiskolás diákok; majd ezeket az eredményeket összeveti a jogi definíciókkal. A kutatás feltételezi, hogy az alanyok gondolkodása ezekben a témákban nem egyezik a jogilag meghatározott kategóriákkal. A dolgozat szeretne rámutatni arra, hogy a megelőzhető, ill. elkerülhető esetek előzménye kell, hogy legyen a szexuális zaklatásról és -erőszakról való fogalmi átkeretezés annak érdekében, hogy az a jogi definícióhoz közelítsen. 4 A dolgozatban először a szexuális erőszak jogi oldalát járom körül, majd a tévhiteket támogató erőszakmítoszok jellemzőiről lesz szó. Ezt követően rátérek a kategorizáció-elméletekre, melynek keretén belül bemutatom a klasszikus-, a prototípusalapú-, végül pedig a példaalapú modellt, majd ismertetem a hipotézisben is említett tudomány és laikus modellek elméletét. Ezek után bemutatom a kérdőív felépítését, a célcsoport (középiskolás 18 éves diákok) kiválasztásának indoklását, és egy korábbi kutatást, melynek módszertanát jelen dolgozat is alapul vette. Végül a kérdőív 2. és 3. felének kiértékelése és az eredmények ismertetése következik, melyet lezárásként a kutatáshoz és annak hasznosíthatóságához kapcsolódó megjegyzések és javaslatok követnek. (...)

Item Type:Outstanding Student Paper
Notes:3. díj
Subjects:Media and communication
Sociology
ID Code:11179
Specialisation:Kommunikáció- és médiatudomány
Deposited On:18 Jun 2018 10:25
Last Modified:18 Jun 2018 10:25

Repository Staff Only: item control page